Belföld

Új módszerrel műthetik az érbetegeket Szegeden

Kollár Lajos professzor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának vezetője is részt vett az első két szegedi katéteres műérbeültetés elvégzésében - írja a pecsistop.hu

Az első két beavatkozás sikerével a szegedi érsebészeti központ elnyerte a jogot és az OEP támogatását ahhoz, hogy alkalmazza az érszűkület és értágulat kezelésének sebészeti és a katéteres technikáját ötvöző új eljárást. A módszer minőségi ugrást jelent az SZTE Sebészeti Klinikájának. Az érsebészeti csoport rövid idő alatt elsajátította a legújabb műtéti módszert, és az alkalmazásához szükséges új műszereket és terápiás eszközöket is megkapták. Mindezeknek köszönhetően a múlt héten az első két katéteres műérbeültetést elvégezhette Sipka Róbert főorvos és csoportja – Kollár Lajos professzor, a pécsi klinikai központ vezetője és Nagy Endre, a szegedi radiológiai klinika munkatársa közreműködésével.

Az érszűkület és az azzal járó értágulat az egyik vezető halálok – nemcsak Magyarországon, de hazánkban az uniós átlagnál rosszabb a helyzet. Ennek az érproblémának a kezelésére ugyanúgy alkalmas az új módszer, mint például a közlekedési baleset miatt sérült ütőerek összekötésére és kitámasztására.

Időzített bomba a hasi főverőér tágulata. Az érszűkület ugyanis ellentétes irányú folyamatot is kiválthat: a kitágult és – a növekvő lufihoz hasonlóan – elvékonyodó érfal fájdalmas panaszt nem okoz a páciensnek, ám váratlanul megrepedhet, és a testüregbe ömlő vér halált okozhat” – magyarázta Sipka Róbert főorvos. – Az ilyen érszakaszt eddig speciális műanyagból készült műérre cseréltük – az egész hasi testrészt érintő, 2-3 órás, nagy kockázatú, a páciens szervezetére is megterhelő műtéttel, amit 2 nap intenzív és további 7 nap kórházi ápolás követett. Ezentúl az alkalmas pácienseknél Szegeden is használhatjuk az új módszert, amely az érproblémák műtéti és katéteres kezelésének ötvözete, körülbelül egyórás beavatkozással.

A sebész az éren belüli műtét elvégzéséhez szükséges műszert kezelő radiológussal együtt dolgozik, amikor a horgászbothoz hasonlatos “pálcával” két irányból a problémás értágulatos szakaszhoz juttatja a nagyjából 5 milliméterre összecsomagolt, majd az éren belül kinyitott, 25-30 milliméteresre “növekvő” csövet. Ezt az úgynevezett stent graftot kis karmocskákkal az érfalhoz rögzítik, mintegy kitámasztják, belülről “sínbe teszik” a veszélyesen elvékonyodott falú érszakaszt. A műtétet követően az így bejuttatott műérszakaszon keresztül áramlik a vér, és a beteg hamarosan lábra állhat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik