Horváth Sándor Domonkos könyvtárigazgató elmondta, a felhasználói igények változnak, amihez az intézménynek is alkalmazkodnia kell. A papír alapú irodalom visszaszorulóban van, bizonyos korosztályok ma már a digitális tartalmakat keresik. Az igazgató úgy látja, a 21-ik századi könyvtárnak igazi közösségi térré kell alakulnia.
Olyan hellyé, ahová az emberek betérhetnek akár egy kávé mellett beszélgetni, filmet nézhetnek, megvitathatják a látottakat, lapozgathatják a hírlapokat, internetezhetnek, vagy éppen egy kulturális rendezvényen vehetnek részt. A könyvtárnak tehát a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét kell kínálnia több párhuzamos funkción keresztül.
Horváth Sándor Domonkos ezzel a kezdeményezéssel kereste meg a terület önkormányzati képviselőjét, aki felkarolta az ügyet. Borsi Róbert kifejtette, a nagyszabású elképzeléseket ma már sikerült konkrét tervekbe önteni, amely megváltoztatná az épület belső és külső megjelenését. A mintegy négyszázmillió forintból megvalósítható kivitelezés érdekében keresik a pályázati lehetőségeket.
A tervek elkészítésére azért nyílt lehetőség, mert az önkormányzat csatlakozott az Atrium, azaz a XX. Századi totalitárius rezsimek építészetének kezelése a városmenedzsmentben című programhoz, amelyben 11 ország 18 partnere vesz részt.
A projekt célja, hogy a XX. Századi totalitárius rezsimek építészeti örökségének kulturális és történelmi vonatkozásait, illetve a kortárs építészeti értékeket bemutassák. A partnerek közösen kérvényezik az Európai Tanácsnál, hogy a projektben kijelölt útvonal felkerüljön az Európai Kulturális Útvonalak közé.
Győrben a Bercsényi Miklós iskolát, a Lukács iskolát, a Malomliget lakótelepet, a Nemzeti Színházat, a MÁV pályaudvart és a postahivatalt, illetve a Szent István út 35-39. hatemeletes lakóházat érinti a program. Ezek mellett kiemelten foglalkoznak a városi könyvtár épületével, mint a győri kultúra egyik fontos központjával.
A könyvtár modernizálására irányuló terveket Kiss Balázs mutatta be az Incorso Építész és Építőműhely Kft részéről. Az épület főbejárata egy nagy aulába vezetne, amely a funkciók közötti elosztó szerepét töltené be. A földszinten egy nagy klubhelyiség, illetve kiállítótér jönne létre, és itt kapnának helyet az igazgatási és raktározási helyiségek is.
Az emeleten az olvasótérbe érkeznénk, ahol szigetszerű, csoportosan igénybe vehető részek, és elvonulásra is alkalmas területek váltakoznának. Kiemelt helyet kapna a hírlapolvasó rész, illetve a játékra is csábító gyermekkönyvtár. Egy önállóan is megközelíthető kávézó a beszélgetéseknek adna helyet az épületben és a teraszon.
