„Aki lógni akar, úgyis lógni fog” – mondja nevetve a Zrínyi Miklós Gimnázium egyik végzős diákja lapunknak, amikor az iskolaőrrel kapcsolatos véleményét kérdezzük. Szerinte egy iskolába beállított rendőr nem tudja megakadályozni, hogy azok a diákok, akik épp elkerülnék az iskolát, ne tegyék. „Elég nehéz lenne megmagyaráznom egy rendőrnek nekem is adott esetben, hogy ha nincs első két órám, miért sétálgatok délelőtt igazolás nélkül a parkban.” Társai szintén nem tartják jó ötletnek a Belügyminisztérium tervét, ugyanakkor azt hozzáteszik, hogy az iskolában is előfordult már lopás vagy hogy illetéktelenek léptek be az iskolába, ebben talán segíthetne a „közeg”. Egyikőjük úgy fogalmazott, nőne a biztonságérzete, ha ott állna a kapuban egy iskolaőr, másrészt elég rossz lenne az üzenete, ha állandóan szigorú tekintetek vigyáznák a diákok, tanárok minden lépését.
Fotó: Northfoto
A gimnázium igazgatója hasonlóan gondolkodik. Edényi László szerint hasznos lehetne egy iskolába delegált rendfenntartó, ha olyan bűnesetekről, szabálysértésekről van szó, amit „külsősök” követnek el az iskolával szemben. Ilyenkor jó a „kéznél” egy olyan személy, aki intézkedhet, eljárhat. Ha viszont az iskolaőröket az intézmény belső fegyelme megszilárdítására akarnák használni, akkor az egyrészt törvénybe ütköző, másrészt pedagógiai tévút lenne. A diákok fegyelmezésére vannak nevelési eszközök, módszerek – mondja –, ezeket kell alkalmazni.
Edényi úgy véli, csak akkor lehetne eldönteni, hogy jó ötlet-e a BM-terv, ha pontosan meghatároznák az iskolaőrök munkaköri leírását, a tantestülethez, igazgatóhoz való viszonyát. Az igazgató még nem látta a törvénytervezetet, de a sajtóhírek alapján úgy látja, az iskolaőröket elsősorban a belső fegyelem megszilárdítására használnák. Ezt semmiképp nem tartja szerencsésnek. Mint mondja, a lógás ellen már csak azért sem kell ilyen posztot létrehozni, mert az utóbbi időben bevezetett szankciók már országszerte sikeresen visszaszorították az iskolakerülések számát.
Mint szerdán beszámoltunk róla, a Belügyminisztérium tervei szerint iskolaőröket alkalmazhatnának az oktatási intézmények. Feladatuk megakadályozni, hogy a tanköteles korú diákok – igazolatlanul – elhagyják az iskolát, betartatni a házirendet, elfogni azokat, akik bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el, továbbá meggátolni az intézmény területére való jogosulatlan belépést. Mindehhez „arányos mérvű testi kényszert” is bevethetnének. A „normál” rendőrök pedig külön jogosítványt kapnának az iskolakerülők „fülöncsípésére”.
A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke lapunknak szerdán „propagandisztikus hisztériakeltésnek” nevezte az ötletet. Trencsényi László szerint a „rendőrt az iskolába”-gyakorlat csak arra jó, hogy kriminalizálja a gyerekeket. Ugyanakkor attól fél, hogy a Belügyminisztérium ötletéről sok pedagógus azt fogja gondolni, „jaj de jó, meg vagyunk védve”, vagyis „felmentést kaptunk a pedagógiai felelősség alól”. Eközben az új oktatáspolitika zászlajára veretes betűkkel írják fel, mennyire fontos az erkölcsi nevelés – tette hozzá.
A kriminológus Bolyky Orsolya és Trencsényi László is egyetért a gimnáziumi igazgatóval abban, hogy az iskolai lógást és az esetleg előforduló erőszakot elsősorban pedagógiai módszerekkel kellene megoldani. Bolyki Orsolya úgy véli, ha mégis megvalósulna egy ilyen program, akkor annak sikere leginkább azon múlna, hogy milyen együttműködést, bizalmat tudna kialakítani az iskola a rendőrrel.
A tervezet az oktatási államtitkárság számra sem volt ismeretlen, a BM munkatársai kikérték a véleményüket. Az Origónak Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes-államtitkár azt mondta: „Nagyon sok a kisebb-nagyobb konfliktus az iskolákban, és sokan kérdezik, hogy mit teszünk ellenük, nekünk pedig pedagógiai, nevelési jellegű válaszaink vannak, és ezekkel nem mindig elégszik meg a társadalom.” Gloviczki szerint a BM megoldása megnyugtatóbb válasz lehet. Ugyanakkor tudják, a problémák gyökerét ez nem oldja meg, ezért inkább a nevelésben, az erkölcstanoktatásban és az iskolai konfliktuskezelési módszerekben, azaz a mediációban hisznek.
