„A bérfelzárkózatás legfőbb célja, hogy az ellátórendszer biztonságos működését megteremtsük, és az hosszútávon fenntartható legyen. Hogy ne fordulhasson elő öt éven belül olyan – ami már sajnos sok helyen megtörténik – hogy a betegek üres orvosi rendelőkbe érkeznek. Ugyanis az, aki ellátná őket vagy kivándorolt, vagy egyszerűen csak bezárta a praxisát, esetleg elhunyt” – vázolta a Hír24 megkeresésére Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke, miért döntött úgy szombaton a Mórahalmon ülésező közgyűlés, hogy “sztrájkbizottságot” alapít.
A FAKOOSZ a háziorvosok anyagi helyzetének mielőbb rendezéséért és „a kormány és az egészségügyi ágazat képviselőivel történő azonnali bértárgyalások megkezdése érdekében” szánta el magát a lépésre. Kiemelték: a “sztrájk” esetükben nem szó szerint értendő, csupán arra utaló akciókat jelent. Vagyis “a jelenlegi jogszabályi keretek között mindenkor biztosítják a kötelezően elégséges szolgáltatást” a betegellátás folyamatosságának garantálásához – tették hozzá.
„Bármilyen nyomásgyakorlási akcióba kezdenek is bele, elsődleges szempont, hogy közben a betegek érdekei nem sérülhetnek. Legfeljebb alkalmi akciókról lehet szó, néhány óráról, esetleg munkanapról, természetesen előtte időben tájékoztatva a betegeket” – hangsúlyozta lapunknak Selmeczi Kamill. A demonstrációk, kommunikációs akciók mellett, a “sztrájkkészültséget” addig tartják fenn, amíg az együttműködési megállapodásukban foglalt azonnal elérendő céljaik nem teljesülnek, ezzel együtt a kórházi egészségügyi dolgozók béremelésével azonos időben, mértékben nem emelkednek az alapellátásban dolgozók jövedelmei is.
Ugyanakkor a tárgyalások azonnali megkezdése mellett, “gördülő sztrájk” szervezését kezdeményezik, amelyhez az egészségügyi alapellátás további szakmai érdekvédelmi szervezeteinek – köztük fogorvosok, védőnők, ápolók, asszisztensek csatlakozását és együttműködését is várják.
„Rossz vége lesz!”
Selmeczi Kamill szerint az orvosok járandósága elértéktelenedett, a szakma elöregedett. „Egy kimerült, apátiába süllyedt, depresszív hangulatban lévő orvostársadalmi csoportról beszélünk, amely egyre nagyobb terhet kénytelen elviselni. Az idős kollégák már nehezen bírják, miközben a fiatal generációnak egyáltalán nem vonzó az orvosi pálya. Ennek rossz vége lesz. Jó semmiképp, az biztos” – hívta fel a figyelmet az elnök. Jelenleg nagyjából kétszáz tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van országszerte, és ezek száma csak növekedni fog. A kormány által indított 300 millió forintos praxisvásárlási támogatás sem fogja segíteni a vidéket, pedig nagyobb gond ott van, ahol egy körzet kiesésével akár több településen is megszűnhet a folyamatos orvos ellátás – tette hozzá.
Van, ahol 11 doktorból 8 nyugdíjas
Dr. Komáromi Zoltán háziorvos szerint körülbelül 1500 nyugdíjas korú, hetven éves, illetve ennél is idősebb háziorvos dolgozik ma Magyarországon. „Van olyan kistérség, ahol tizenegy háziorvosból nyolc nyugdíjas. Többször figyelmeztettük korábban a döntéshozókat, hogy észnél kellene lenni, mert ez így tarthatatlan. 2003-ban volt utoljára jelentős finanszírozási növekedés. Ezek után nem meglepő, ha egy fiatal orvos nem rohan több millióért praxisjogot vásárolni. De az ötven év feletti kollégák is keményen tanulnak nyelvet, mert még ennyi idősen is érdemes háziorvosként valamelyik EU-s országban dolgozni 10-12 évet, hogy legalább rendes nyugdíjuk legyen. Teljesen elkeserítő a helyzet” – részletezte a Hír24-nek a háziorvos.
Komáromi doktor szerint első lépésként a nővérek jelenlegi nettó 100 ezer fizetése helyett 150 ezer, míg az orvosok 140-160 ezres fizetése helyett nettó 200 ezer forint lenne az elfogadható. Ez visszatartaná a háziorvosokat a nyugdíjtól, a külföldre vándorlástól. A szaktárca ígéreteiről és a hamarosan kezdődő tárgyalásokról ő is hallott, de nincsenek illúziói. Mint mondta, a minisztérium nem veszi komolyan a háziorvosok ügyét, évek óta csak hitegetik őket.
„22 év alatt soha nem fordult elő, hogy egy országos érdekképviseleti szövetség kongresszusán az államtitkár kabinetfőnöke képviselje a minisztériumot – utalt Beneda Attila szombati mórahalmi látogatására. “Eddig minden esetben legalább helyettes államtitkárt delegáltak, bár arra is emlékszem, hogy amikor fontosak voltak a háziorvosok (pl. 1992-ben, 1996-ban, 2000-ben), akkor minden esetben személyesen a miniszter, sőt egy esetben maga a miniszterelnök is megjelent a háziorvosok országos rendezvényén” – tette hozzá Komáromi doktor.
A kormányt meglepte az “ultimátum”
Beneda Attila szombaton azt mondta, értetlenül állnak az úgynevezett sztrájkbizottság létrehozása előtt, hiszen a rendezvényen konstruktív megbeszélést folytattak és Szócska Miklós két héten belül hivatalába várja az alapellátásban dolgozók képviselőit, hogy a finanszírozás fejlesztési lehetőségeiről egyeztessenek. A kabinetfőnök szerint a háziorvosok “ultimátuma” indokolatlan, hiszen “szó sincs arról, hogy a háziorvosok kimaradtak a bérrendezésből”. Mint mondta: jogosnak tartják észrevételüket, hogy az alapellátás finanszírozása még nem ideális, de apró lépéseket már tettek és folyamatosan tesznek. Ráadásul miután a háziorvosi teljesítményfinanszírozás alapjául szolgáló mutatószámok körét bővítették legkorábban, így ők voltak az elsők, akiknek több pénz jutott a rendszerben. Ezen mutatószámok körét a közelmúltban pedig ismét bővítették – tette hozzá.
Az orvosok szerint beteg a rendszer
Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége szombati közgyűlésén állami uzsorának nevezte a háziorvosi díjazást, amely az Alaptörvény mellett uniós jogot is sért. A háziorvosi díjazásra vonatkozó törvények, rendeletek rendszere módot ad arra, hogy az állam a háziorvosok helyzetének kihasználásával uzsoraszerződést kössön. Az alulfinanszírozott díjazás miatt a háziorvos vagy saját erőforrásai terhére vállalja át a praxisműködtetés költségeinek egy részét, vagy felhagy az alapellátással. Ez közvetve a hátrányos körülmények között élők betegségi/halálozási mutatóinak romlásához vezet, ezért a FAKOOSZ kötelezte elnökét, hogy a kormányrendelet Alaptörvénybe ütközését megállapítandó, forduljon az alapvető jogok biztosán keresztül az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió hatáskörrel rendelkező szervezeteihez.
Előzmény
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter március közepén jelentette be, hogy az egészségügyi ágazatban dolgozók közül csaknem 86 ezer ember alapbérét idén emelik. (A Magyar Rezidens Szövetség másnap tudatta: megsemmisítik a korábban letétbe helyezett felmondóleveleket). A béremelésből ugyanakkor kimaradtak az alapellátásban dolgozók, ezért több szakmai szervezet, köztük a házi gyermekorvosok érdekképviselete is tiltakozott, noha a Magyar Közlöny korábbi számában megjelent az a jogszabály, amely kibővíti a házi gyermekorvosok teljesítmény-finanszírozásának alapjául szolgáló mutatók, indikátorok körét, ami azt jelenti, hogy a teljesítmény alapján emelkedhet a házi gyermekorvosok bére. Dr. Komáromi Zoltán fenti szavai alapján a szakma azt sem érzi átütő sikernek, hogy a kormány úgynevezett Praxis-váltás programjának keretében még két hétig, április 30-ig pályázni lehet vissza nem térítendő támogatásért háziorvosi eszközök, illetve praxis vásárlására.
