Gémesi György szerint nem kell megijedni. Az önkormányzatok alig öt százaléka vezeti be a bölcsődékben a térítési díjat. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője úgy tudja, hogy nem kötelező a gyermekvédelmi törvény decemberi módosítása szerint gondozási díjat szedni. Gödöllő polgármestere egyszerűbben fogalmaz: ez pont olyan, mint az ebadó. Ha valaki akarja, beszedi. Igaz, azt ő is hozzátette, hogy a szűkülő önkormányzati bevételek bárhol szükségessé tehetnek egy ilyen lépést.
De! De! De!
Ehhez képest a törvény kicsit szigorúbban rendelkezik: „A 1997. évi XXXI tv. 146. § (1) bekezdése értelmében, ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért és gyermekek átmeneti gondozásáért, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított utógondozói ellátásért térítési díjat kell fizetni.”
Vagyis a legnagyobb önkormányzati szövetség vezetője lehet, hogy téved. Ezt mondja Karácsonyi Magdolna, a XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályának vezetője is. Szerinte is egyértelmű a rendelkezés. Fizetni kell. Persze gyorsan hozzáteszi, hogy a XIII. kerületben eddig sem kellett és ezután sem kell.
„A törvény szerint a személyi térítési díj összege – önkormányzati intézmény esetén – a fenntartó rendeletében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. Ezért a képviselő-testület szabályozta ezeket a feltételeket: a rendeletünk a 4/2012. (II. 13. ) önkormányzati rendelet 47.§ (4) bekezdés értelmében az Önkormányzat átvállalja a fogyatékosok és idősek nappali ellátását és a gyermekek napközbeni ellátását igénybevevők személyi térítési díjfizetését, amennyiben az igénybevevő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 500%-át (142 500 Ft) és az igénybevevőnek vagyona nincs. Ettől eltérő esetben bizottság méltányossági jogkörben dönt az elengedésről. Ehhez azonban – az önkormányzati rendelet miatt – vagyonnyilatkozat kell. Mert a rendelet azon kitételét megállapítani, hogy van-e vagyonunk, csak egy ilyen nyilatkozattal lehet.
Nem mindenki ilyen szerencsés
Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke az FN24-nek korábban azt mondta, körülnéztek az országban, hány önkormányzat kér majd pénzt. Az önkormányzati bölcsődék 35 százalékában már készítik elő a gondozási díj bevezetését, 54 százalékukban még nem döntöttek róla és alig 7 százaléka az intézményvezetőknek gondolja úgy, hogy nincs szükség pluszbefizetésre.
A szakszervezeti elnök szerint akár már néhány ezer forintos díjemelés miatt is dönthetnek úgy a szülők, hogy tömegesen nem adják bölcsődébe a gyerekeiket. Nem ez lenne az első eset, korábban egy hasonló helyzet miatt csoportokat, sőt intézményeket kellett bezárni.
Van, ahol biztos
Információink szerint Rákosmente, Hódmezővásárhely, Budapest XVII. kerülete áprilistól, Érd és Szombathely szeptembertől kér gondozási díjat, illetve emeli az eddig szedett sarcok összegét a családok jövedelmétől függően. Zugló önkormányzata egyelőre még nem döntött.
Zalaegerszegen, Debrecenben, Szolnokon pedig már most fizetni kell a gondozásért is, ami napi pár száz forint pluszköltséget jelent a szülőknek.
Nem kötelező a kötelező
Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének (MBE) elnöke egyetért Gémesi Györggyel abban, hogy a gondozási díj bevezetése opcionális, az önkormányzatok döntenek arról, hogy élnek-e a lehetőséggel vagy sem.
Az eddig tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenhol óvatosan kezelik a pluszsarc ügyét, még számolnak, de ahol mégis a bevezetés mellett döntenek, ott alacsony díjat próbálnak meghatározni – mondta. Acsainé – Szűcs Viktóriával ellentétben – úgy véli, a szülők nem fogják tömegesen elvinni a gyermekeket a bölcsődékből. A rendelet veszélyét inkább abban látja, hogy minél hamarabb megpróbálják óvodába átíratni őket.
„Előfordulhat, hogy a szülő év közben átviszi óvodába a három évet betöltött gyermekét, mert az ingyenes marad.Ez azonban nagyon rossz ötlet, hiszen ezeknek a gyerekeknek odafigyelőbb, gondoskodóbb légkörre van szükségük, mint amit egy óvodai csoportban kapnak” – mondta az egyesület elnöke, figyelmeztetve: a magánbölcsődék sem jelentenek minden esetben megoldást.
A magán is
„Ez a rendelet nemcsak az önkormányzati intézményekre vonatkozik, hanem az összes bölcsődére, amelyek igénybe veszik az állami támogatási normatívát. Márpedig ezzel a lehetőséggel általában mindenki élni szokott. Azaz a különbség, az árrés továbbra is megmarad az állami és a magánfinanszírozású szolgáltatás között, tehát még mindig olcsóbb lesz önkormányzati bölcsődébe íratni a gyermeket” – hangsúlyozta Acsainé. Hozzátette: az a szülő, aki úgy dönt, hogy nem tudja vagy nem akarja kifizetni a gondozás címén járó összeget, „alkudozhat” az önkormányzattal, de a személyi térítési díjjal vagy annak egy részével így is, úgy is számolnia kell. (A térítési díj összegét a fenntartók határozzák meg az állami normatíva és a bölcsőde „szolgáltatási önköltségének” különbözete alapján.)
