A komoly téli hidegek idején érvényes, rendes téli kilakoltatási moratórium ért véget március elsejével, de a hiteleik miatt nehéz helyzetbe jutott emberek ezután sem maradnak védelem nélkül – közölte a Kormányszóvivői Iroda.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében csütörtökön lejárt a minden év december 1-jén kezdődő és a következő év március 1-jéig tartó kilakoltatási moratórium, amelynek idején, néhány kivételtől eltekintve, nem üríthetnek ki lakóingatlant.
A kormány a megalakulása után, már az első kormányülésen döntést hozott a kilakoltatási moratórium elrendeléséről, és azt eddig négyszer hosszabbította meg – először 2010. december 31-ig, majd 2011. április 15-ig, azt követően 2011. július 1-jéig, majd 2011. október 1-jéig -, ezzel oltalmat adott a legnehezebb helyzetbe került adósoknak, és megakadályozta, hogy azok utcára kerüljenek.
A kilakoltatási moratóriumot tavaly október 2-ától úgynevezett kényszerértékesítési kvóták váltották fel a rendes téli kilakoltatási moratórium kezdetéig, azaz december 1-jéig. A kvóták rendszere szabályozza azt, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó értékű ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak.
A Kormányszóvivői Iroda közölte, hogy a moratórium lejártával sem maradnak védelem nélkül a hiteleik következtében nehéz helyzetbe jutottak: az értékesítési kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben a lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben pedig negyedévenként 3 százalék, jövőre, azaz 2013-ban a lakásállomány 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka lesz. A követelésérvényesítés pedig csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.
Az otthonvédelmi akciótervvel a kormány célja, hogy gondoskodjon a bajba jutott, a hitelüket fizetni nem tudó rászorulókról – írták, hozzátéve: a devizahitelesek megmentésére már számos intézkedést hoztak, így a többi között az egyösszegű végtörlesztést, az árfolyamrögzítést, valamint a kamattámogatási programon túl a Nemzeti Eszközkezelő program életre hívását.
Az otthonvédelmi intézkedések célja, hogy a súlyos devizahitel-örökséget ne hosszú évekig nyögje az ország, hanem a családok, a bankok és az állam közös erőfeszítése révén a családok mielőbb szabadulhassanak ki az adósságspirálból – fűzte hozzá a Kormányszóvivői Iroda.
