Miközben többször is csúcsot döntött az üzemanyag ára, bevezették a baleseti adót, a BKV finanszírozásának stabilizálásához új sarcot vetnének ki a budapesti autósokra. A havi tízezer forintos általános útdíj matricás rendszerben jönne be. Kérdés, hogy az úthasználati díjat és a (feltehetően csak jövőre vagy 2014-ben bevetésre kerülő) dugódíjat is meg kellene-e fizetniük majd az autósoknak. Rogán Antal például nem támogatja az általános útdíj bevezetését, igazságosabbnak tartaná a differenciált dugódíjat.
Tarlós István sem támogatja az útdíj ötletét, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) viszont állítólag igen. Az NGM-et megkérdeztük, a BKV finanszírozásának megoldására tett nyolc javaslat közül miért éppen az útdíjat támogatják, de választ még nem kaptunk. Most abból indulunk ki, hogy ha a minisztérium az útdíj mellett van, akkor (az eddigi tapasztalatok alapján) abból lesz is valami.
Fotók: Kummer János
A tízezer forint jelzésértékű összeg – majdnem ugyanennyibe (9 800 forintba) kerül a havi BKV bérlet is. Ha lefordítjuk, azt jelenti: autós, így is úgy is ki kell fizetned tízezer forintot. Döntsd el, hogy ezen bérletet veszel-e, és leteszed az autód, vagy sem. Nézzük, mibe kerül az autósnak, ha marad a kocsijánál, és mire számítson, ha átnyergel BKV-ra.
Ha úgy dönt, hogy nem száll ki a kocsiból
A vezess.hu kiszámolta, mennyibe kerül egy átlagos személyautó fenntartása ma. Induljunk ki az ő eredményeikből. Számításuk szerint a gépkocsi-fenntartás költségeinek fele megy el üzemanyagra. 12 ezer kilométeres évi futással, 7,5 literes fogyasztással erre évi 360 ezer forintot számoltak 2012-re. A havi 30 ezer forintos benzinköltségből kiindulva tehát havonta kb. 60 ezer forintba kerülhet egy átlag autósnak a kocsi fenntartása.
A költségekbe nem számolták bele a casco díját, a parkolási és gyorshajtási bírságokat, a mosatási és a sztrádadíjat sem, mondván, ezekre nem költ mindenki. Belevettek viszont évi átlagban 12 500 forintos kötelező felelősségbiztosítást, s erre 3000 forint baleseti adót. A többi költség a szervizre, a gumikra, a vizsgáztatásra és az értékvesztésre számolt összegek arányosításából adódott.
A havi 60 ezres kiinduló költségéhez jöhet tehát a 10 ezer forintos útdíj. Persze kérdés az is, hogy ez a 70 ezer forint hány főre oszlik el, vagyis hányan használják az autót. Ha öten, akkor a fejenkénti költség csak 14 ezer forint, s ebből 2500 forint egy főre az útdíj. Ennyit talán megér a kényelem. De ha rendszeresen csak a sofőr ül a kocsiban, akkor már komolyan szóba jöhet, mint alternatíva a tömegközlekedés.
Ha BKV-zik
Aki buszra, villamosra, metróra, HÉV-re cseréli az autóját, annak jelentősen csökken a havi kiadása. Ez tény. De mire számíthat, milyen lesz ezentúl a munkába járás? Nincs túl sok jó hírünk. Rendszeresen előfordul például, hogy füstölnek a metró kocsik. Utoljára hétfő reggel állítottak be emiatt metrópótló buszokat, s amíg ezek nem jöttek, volt aki stoppolva próbált bejutni a munkahelyére. Vasárnap éppen egy busz gyulladt ki.
A járművek egy része télen fűtetlen, nyáron hűtetlen. A reggeli és délutáni csúcsidőben pedig zsúfolásig megtelt közlekedési eszközre kell magát felpasszíroznia annak, aki be akar jutni a munkahelyére. S ha sokan teszik le az autót, a mostaninál is nagyobb lehet a zsúfoltság. A BKV súlyos finanszírozási gondjai miatt az alkatrész utánpótlással is gond lehet, emiatt elképzelhető, hogy egyes járatok nem tudnak majd kiállni a reggeli üzemkezdésre. Sokak tapasztalata már most is, hogy vagy jön a menetrend szerinti járat, vagy nem. Persze ha valakinek fontos a spórolás, korábban is elindulhat.
Útdíj, vagy más?
Az útdíjon kívül még hét javaslat szerepel a BKV megmentését célzó beadványban. Újból felmerült a dugódíj bevezetése, amit már többször elhalasztottak az évek során. Régóta javasolják a kerületek és a főváros közötti forrásmegosztás átszabását (ma az adóbevételek nagyobbik része a kerületekhez folyik be) és a parkolás egységesítését, amiből szintén a BKV jutna bevételhez. Javítaná a BKV mérlegét az a szintén nem új felvetés is, amely azt szorgalmazza, hogy mérsékeljék a jegyek és bérletek 27 százalékos áfáját (az európai átlag 11,3 százalék) és hogy a jövedéki adót engedjék el a budapesti tömegközlekedésben.
A BKV kasszájából több mint 70 milliárd forint hiányzik. Az útdíjból (ha lesz, és ha a Budapesten autózók legalább fele megveszi a matricát) a hiányzó összeg akár fele is befolyhat. Persze a bevezetés és ellenőrzés költségeivel is számolni kell, de ez akkor is döntő érv lehet.
Érdekes viszont az a nyilatkozatháború, ami az útdíj körül hétfőn kialakult. Tarlós Istvánon és Rogán Antalon kívül a Budapesti Közlekedési Központ is közleményben cáfolta, hogy támogatná az útdíj ötletét. Lehet, hogy az NGM egyedül marad, és nem lesz semmi az új sarcból?
