Oszkó Péter szerint „az a gazdaságpolitika, melynek eredményeként olyan tartós forintgyengülés következik be, és ezáltal úgy nő történelmi csúcsára az államadósság, hogy az nemhogy kedvezőbb jövedelmi helyzetbe hozná a lakosságot, de elértékteleníti a forintalapú megtakarításait, miközben megsokszorozza devizaadóssága értékét, semmilyen racionális indokkal nem magyarázható”.
A volt pénzügyminiszter a Hír24-nek azt mondta: a kormányzati kommunikáció gyakorlatilag elégtelen, hetente újabb és újabb, ráadásul egymásnak ellentmondó hírek látnak napvilágot, mindezzel hihetetlen lavinát indítva el. Ez a forintárfolyamra kiszámíthatalan hatást gyakorol, és csak riadalmat kelt. Ezt csak ésszerű, hosszú távon kiegyensúlyozott kommunikációval lehetne orvosolni, arról nem is beszélve, hogy mielőbb meg kellene egyeznünk az IMF-fel és az uniós tagállamokkal is.
Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi helyzet a spekulánsoknak mennyire kedvez, Oszkó ezt mondta: csak olyankok képesek most igazi spekulációra, akiknek bennfentes, kormányközeli információi vannak. Aki kellő és friss információval nem rendelezik, az nem spekulál, hanem a pénzét próbálja “védeni”, hiszen a riadalom miatt sokan befektetni sem mernek.
Ami a betétpánikot illeti Oszkó Péter úgy látja, teljesen felesleges öngerjesztő folyamatról van szó, a bankbetétek biztonságban vannak.
A spekulációs támadás
A volt pénzügyminiszter a hvg.hu-nak azt írja, már az furcsa volt, amikor december elején Orbán Viktor „arra figyelmeztette a nemzetet, hogy december közepe után néhány nappal újabb spekulációs támadás fogja érni a forintot”. Oszkó Péter szerint már ekkor kérdésként vetődött fel, miként jósolható meg egy éppen a kiszámíthatatlanságából erőt merítő pénzpiaci akciósorozat.
Oszkót a kormány Lázár Ervin mesehősére, a Kisfejű Nagyfejű Zordonbordonra emlékezteti. Ő úgy próbálta hatalmába keríteni a Négyszögletű Kerek Erdő lakóit, hogy rendre azzal ijesztgette őket, miszerint támadnak a pomogácsok, míg ki nem derült, hogy a pomogácsokat ő találta ki. A forint árfolyammozgására senki nincs olyan hatással ma, mint a kabinet – emlékeztet.
Nem a lakossági osztogatások miatt borult fel a pénzügyi egyensúly és döntött negatív rekordot az államadósság, az országkockázat, az állampapírhozamok, általában a hitelkamatok vagy a forintárfolyam, hanem az államháztartás és a lakosság vagyoni és jövedelemi pozícióit egyaránt romboló gazdaságpolitikai randalírozás eredményeként.
Oszkó szerint kérdés, vajon azok a kormánypárti politikusok, akik olykor zárt körben, de máskor még a nyilvánosság előtt is eldicsekednek devizabetéteik nagyságával, miért tesznek rendszeresen a forintárfolyamot durván befolyásoló, intenzív napi kilengéseket előidéző, kis időközökkel egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat?
Az ilyen, a józan ész szabályainak ellentmondó cselekedetek és nyilatkozatok gazdasági értelemben, pénzügyi hatásaikban is csak károkat okoznak. „Gyarapodni, gazdagodni legfeljebb az tud belőlük, azaz spekulálni leginkább az tud velük, aki kellő precizitással előre tudja vagy sejti a bekövetkezésüket”.
A hagyományos piaci befektetőknek, pénzpiaci szereplőknek az ilyen kormányzati politika teljes mértékben kiszámíthatatlan és riasztó, és az egyetlen rá adható válaszként mérsékelni próbálják a felmerült veszteségeiket és menekülnek a hasonló politikát folytató országok adósságpapírjaiból, befektetési eszközeiből és valutájából.
Az amerikai közrádió sem kíméli Orbánt
Kezdenek csúnyára fordulni a dolgok, a forint sohasem látott mélységekben, emelkednek az árak, hitelezni senki nem akar – indul az NPR Magyarországgal foglalkozó híre, amelyről a nol.hu számolt be. „Boldogtalan polgárok. Elhagyott építkezések. Gazdasági összeomlás. És hogy ebből az egész egy klasszikus európai katasztrófatörténet süljön ki, szükség van egy megalomániás vezetőre is. Magyarországnak pedig pont ilyen van.”
Az NPR Orbán Viktor 2010-es megválasztása kapcsán Jacob Kierkegaard-t, a nemzetközi gazdasági folyamatokat vizsgáló Peterson Intézet szakértőjét idézi, aki azt mondja, Orbán finoman szólva nem az európai demokrata archetípusa: „Mondjuk így: nem egy Václav Hável”.
Az NPR lesújtó végkövetkeztetése szerint „ennek az egésznek az egyedüli fénypontja az, hogy Olaszországtól vagy Spanyolországtól eltérően Magyarország csak egy kis krumplinak (jelentéktelen szereplőnek) számít a világgazdaságban. Ha összeomlik, az leginkább a saját maga problémája. Pontosabban Orbán Viktoré.
