A New York-i pénzügyi portál, a Business Insider szerint csendes puccs, a hatalom belső megszilárdítása zajlik Kelet-Európa leglassabban növekvő és legeladósodottabb országában.
Marc Chandler, a közismert amerikai közgazdász és piaci elemző az új év első napján, a Business Insiderben közölt cikkében arra emlékeztet, hogy a hatályba lépő új alkotmány ámbár tökéletesen jogszerű, de mégis véget vet Magyarország és a – klasszikus, nem pedig a modern értelemben vett – liberalizmus közeledésének. Chandler szerint a december 30-án elfogadott törvények különösen felháborították az Európai Uniót és az IMF-et. Főként a jegybank „kiherélése” – írja a közgazdász, valamint emlékezteti az olvasóit, hogy az új jegybanktörvény szerint a kormányfő jelölhet alelnököt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére, a monetáristanács-tagok számát hétről kilencre emelik, valamint újra igazgatóságot hoznak létre az MNB-ben.
Chandler szerint a parlamentben kétharmados támogatottsággal bíró Orbán-kormány több más, a képviseleti rendszert, valamint a nyitott társadalmat aláaknázó rendelkezést is elfogadott. Véleménye szerint ilyen a bíróság, valamint a média függetlenségének erodálása. A közgazdász szerint „az Állami Számvevőszéket is Orbán pártja irányítja”, valamint „létrehozták a médiatanácsot, amelyet szintén fideszes jelöltek vezetnek”.
Chandler szerint a Fidesz választókerület-manipulációja ellenőrizhetetlen és ellensúlyozhatatlan politikai hatalmat fog biztosítani. „Arra a kérdésre, hogy mikor változott (vissza) a magyar többpárti demokrácia állampárti rendszerré a válasz az, hogy most” – írja a közgazdász.
„Kelet-Európa leglassabban növekvő és legeladósodottabb országa”
Chandler arra figyelmeztet, hogy a jegybank függetlenségének a csorbítása kockáztatja az IMF támogatását az Orbán-kormánynak, amely a valutaalap korábbi „kipaterolása” ellenére változtatott az álláspontján. A közgazdász szerint Orbán látszólag felismerte, hogy az IMF nem szándékozik elővigyázatossági hitelkeretet biztosítani „Kelet-Európa leglassabban növekvő és legeladósodottabb országának”; ez az intézmény egyébként is azon államok számára nyitott, amelyek ortodox gazdaságpolitikát folytatnak, és rendelkeznek bizonyos makrogazdasági egyensúllyal. A közgazdász szerint a Valutaalap ehelyett egy készenléti megállapodásra nyitott, amely átfogó feltételekkel jár.
„Bukás” a magyar állampapír-aukción
A közgazdász szerint a decemberi állampapír-aukció bukása (az Államadósság Kezelő Központ 33 milliárd forintnyi forrást akart szerezni a három-, öt- és tízéves állampapírok eladásával, de összességében csupán 15 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el) lehet, hogy a piac év végi teljesítményével is magyarázható, de mindenképpen fontos jelzés a kormány számára. Magyarországon a hozamok emelkednek; a forint folytathatja az értékvesztését, amely 2011 második fele óta már eddig is mintegy 15 százalékot esett az euróval szemben; az országot pedig már két nemzetközi hitelminősítő, az S&P és a Moody’s is bóvliba minősítette.
Chandler szerint vannak, akik bíznak benne, hogy az IMF-tárgyalások újraindulhatnak az elkövetkező hetekben, de az egyeztetéseket elnapolhatja az Orbán-kormány elutasító válasza a Valutaalap feltételeire. A közgazdász szerint mind a magyar emberek, mind pedig a befektetők előtt nehéz év áll – olvasható a Business Insiderben.
WSJ: Orbánék kisiklathatják az IMF-támogatást
A fenti mellett más lapok is bírálják a magyar kormányt, valamint a december végén elfogadott jogszabályokat. A The Wall Street Journal amerikai üzleti napilap európai kiadása ellentmondásosnak nevezte a jegybanktörvényt. A cikkben a törvény elfogadásával kapcsolatban azt írják: ez olyan lépés, amely kisiklathatja az Európai Uniótól, illetve a Nemzetközi Valutaalaptól várt pénzügyi támogatás ügyét. A lap szerint a konfliktus a legújabb epizód az Orbán-kormány és az unió közötti súrlódások sorában, a tét azonban nagyobb, mert a lap szerint a patthelyzet megfúrhatja az unió és az IMF pénzügyi védőhálójának kiterjesztését Magyarországra.
Német lap: „veszélyben a demokrácia”
A Der Taggesspiegel a magyar alkotmánnyal foglalkozik. A német lapban arról írnak, hogy veszélybe került a magyar demokrácia. A bírálók szerint az új alkotmányt megszavazó Fidesz a kétharmados többség révén elvileg mindent megtehet, amit csak akar. Írnak arról is, hogy nem volt valódi vita a lap által nacionalista irányzatúnak minősített új alkotmányról. A lap szerint a jogszabály megpecsételi a demokrácia lebontásának folyamatát, amelyet Orbán Viktor indított el.
Gyurcsány Ferenc: „alkotmányos puccs zajlik”
Gyurcsány Ferenc még december közepén írt arról internetes blogjában, hogy valamennyi magyar állampolgár, intézmény és párt alkotmányos kötelessége, hogy szembeszálljon Orbán Viktor kizárólagos hatalomgyakorlási törekvésével. A volt kormányfő kijelentette: alkotmányos puccs zajlik Magyarországon, amelyben a Magyar Nemzeti Bank függetlensége elleni támadás az “orbáni önkény” kiépítésének utolsó láncszeme. “Ezzel teljessé vált a hatalomkoncentráció, megszűnt az orbáni hatalom minden ellensúlya” – mondta.
Orbán Viktor már 2008-ban puccsozott
„Magyarországon éppen puccs van, a magyar kormány puccsot hajt végre a parlament és saját népe ellen” – mondta Orbán Viktor még 2008 februárjában a szlovákiai Losoncon egy konferencián. A Fidesz elnöke akkor úgy fogalmazott, “történik valami Magyarországon, ami mindannyiunk számára figyelmeztető lecke. Anélkül, hogy külpolitikai kalandokba bocsátkoznék, szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy Magyarországon éppen puccs van. A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen, a magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen”. Orbán Viktor azt bírálta kijelentésével, hogy a kormány egyelőre titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal “a XXI. századot és a teljes Kárpát-medencei magyar nép életét meghatározó” energiakérdésben.
