Schöpflin György európai parlamenti képviselő szerint a közép- és a nyugat-európai országok nem egészen egyenlők az Európai Unióban, és utóbbiak kevés időt adtak a diktatúrák uralma alól felszabadult országoknak a demokratizálódásra. A néppárti politikus erről a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által rendezett pénteki budapesti konferencián beszélt, amelyen az egyenlőség témájában tartottak beszélgetést.
“Egyenlők vagyunk, de azért nem vagyunk egészen egyenlők” – fogalmazott, és arra mutatott rá, nem szabad megfeledkezni arról, hogy “az európai 15-ök vagy a nyugat” nincs igazából tisztában azzal, és nem is akar tisztában lenni, mennyire másként alakult a történelmünk.
Utalt arra, hogy a második világháború után a várt demokratizálódás helyett egy totalitárius diktatúra épült ki a régióban. Úgy véli, a diktatúrák után a nyugatiak sokkal kevesebb időt adtak a közép-európaiaknak a demokratizálódási folyamatra, mint ami nekik rendelkezésre állt.
“Egyenlők vagyunk, de azért nem vagyunk egészen egyenlők”
(Fotó: MTI)
Példaként említette hogy gyakorlatilag azonnal el kellett fogadnunk, hogy a melegfelvonulás szükséges eleme a demokráciának, miközben Nyugat-Európában két generáció kellett ugyanehhez.
Arról is beszélt, úgy látja, hogy Nyugat-Európából gyakran egy képzeletbeli Magyarországot támadnak, és ez ellen nehéz fellépni. Szavai szerint nehéz felvenni a kesztyűt az ellen, ami a nyugati médiában történik, és “amit egyes nyugati politikusok tesznek”, akik szavai szerint már előre meghatározták, milyen jelenségekkel szemben hirdetnek harcot.
Lengyel Márk médiajogász arról beszélt, kulturális különbségek jellemzik a közép- és nyugat-európai kultúrát, ugyanakkor mintha más mérce is érvényesülne a két oldalon.
Azt hangoztatta, valódi európai integráció csak akkor jöhet létre, ha sikerül egy szerethető Európai Uniót kialakítani, szavai szerint ebbe azonban az egyenlőtlenség nem fér bele.
Úgy fogalmazott, az egyenlőség kérdése fontosabb, mint a gazdasági problémák, melyekkel az Európai Unió most küzd.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint azonban nem Kelet- és Nyugat-Európa között van különbség, hanem inkább az egykori és mostani nagyhatalmak állnak szemben a kisebb, illetve más történelmű országokkal. Utalt arra, hogy Dél- és Észak-Európa között is vannak különbségek, “megnemértettség-érzés”.
Mint fogalmazott, nem csak Közép-Európa speciális problémája, hogy annyiféle identitás és nemzeti tudat ütközik egymással.
A beszélgetésre meghívott külföldi újságírók egyebek mellett arról beszéltek, hogy Európában “nincs egyenlőség”, a közép-európai országokat gyakran másodrangúnak tekintik, és paternalisztikusan viszonyulnak hozzájuk. Azt is megjegyezték, hogy Nyugat-Európában sok az előítélet Magyarországgal, a magyar kormánnyal szemben, és ezek erőteljesen meg is jelennek a nyugati sajtóban.
Körmendy-Ékes Judit, a beszélgetés moderátora erre példaként az Egyesült Királyságban a nyáron történt, a médiát érintő lehallgatási botrányra utalva azt vetette fel: ha Magyarországon vagy egy másik közép-európai országban történt volna hasonló eset, akkor a nyugati kormányok vagy a nemzetközi szervezetek ugyanúgy hagyták volna, hogy az adott ország oldja meg a problémát, a saját eljárása szerint?
