Belföld

Olajár: felszökik, vagy összeomlik?

P. Horváth Ágnes
P. Horváth Ágnes

2011. 12. 13. 16:57

Jövőre a befektetők mindkét lehetőséggel kalkulálnak.

Így igyekeznek beárazni egy közel-keleti válságot és az euróövezeti adósságválság keresletcsökkentő hatását – írta piaci szereplőket idézve a keddi Financial Times.

Londoni elemzők szerint azonban az Irán elleni esetleges EU-olajszankciónak – amelyet a piac a legjelentősebb ellátási kockázati tényezők között tart számon – nem lenne jelentősebb árfelhajtó hatása.

A londoni gazdasági napilap forrásai szerint a szélsőséges árkockázatokra kötött  opciós “biztosítási” kontraktusok 50 dollártól 150 dollárig terjedő olajárakra vonatkoznak.

A keddi londoni kereskedésben a globális alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent olajféleség hordója 108 dollár körül mozgott a legközelebbi, januári teljesítési határidőre.

A Financial Times szerint az opciós kontraktusokból ítélhetően a befektetői vásárlások a legutóbbi időszakban most már inkább az olajárak megugrására koncentrálnak. A jövő év végi 130-155 dolláros olajárra szóló piaci kötések száma az elmúlt hat hónapban 25 százalékkal emelkedett a New York-i árutőzsdén, és különösen a múlt hónapban ugrott meg, miután az EU felvetette az Irán elleni olajimport-embargó lehetőségét az iráni rezsim nukleáris fejlesztési programja miatt.

Londoni iparági szakelemzők szerint azonban az Irán elleni uniós olajszankciónak nem lenne jelentősebb hatása.

A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja – amely rendszeresen közöl olajpiaci elemzéseket is – legújabb helyzetértékelésében azt írta, hogy EU-embargó esetén Irán legfeljebb még nagyobb mennyiségű olajat exportálna kelet felé, de ettől még ugyanúgy értékesíteni tudná exportra szánt teljes olajmennyiségét, mint eddig.

A ház szerint az iráni nyersolaj vásárlóinak koncentrációja növekedne ugyan, de az valószínűtlen, hogy az exportmennyiséget egy ilyen uniós intézkedés befolyásolná.

A Barclays Capital londoni elemzői szerint ha az iráni olajra vonatkozó EU-szankciók célja Teherán bevételeinek jelentős mértékű csökkentése lenne, az jó eséllyel nem járna nagyobb sikerrel, mint az 1988 óta érvényben lévő amerikai szankciók.

Irán legnagyobb olajvásárlója Kína, napi félmillió hordós importtal, utána India (0,32 millió hordó), Japán (0,27 millió hordó) és Dél-Korea (0,24 millió hordó) következik. Ezek az országok teljes nyersolajigényüknek egyaránt a 10 százalékát Iránból szerzik be, Kína és India pedig ellenzi bármilyen szankció bevezetését Irán ellen.

Kína ráadásul jelentősen növeli is iráni olajimportját; az idei év elejétől októberig terjedő időszakban 32 százalékkal több iráni olajat vásárolt, mint a tavalyi év azonos szakaszában – áll a Barclays Capital legújabb olajpiaci elemzésében.

A Moody’s Investors Service hitelminősítő ugyancsak friss, Londonban befektetőknek összeállított előrejelzése középtávon csökkenő olajárakkal számol A Moody’s várakozása szerint az amerikai alaptípusnak tekintett West Texas Intermediate (WTI) átlagára jövőre 90 dollár, 2013-ban 85 dollár lesz hordónként, a 2013 utáni középtávú előrejelzési időszakban pedig 80 dollárra süllyed tovább.

A cég a Brent olajféleségre 95 dolláros jövő évi átlagárat jósol, 2013-ra 90 dolláros, középtávra pedig – a WTI-hez hasonlóan – szintén 80 dolláros Brent-átlagot vár.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

BEVERLY HILLS, CA - OCTOBER 09: Contributing editor at Vanity Fair, Monica Lewinsky speaks onstage at Day 1 of the Vanity Fair New Establishment Summit 2018 at The Wallis Annenberg Center for the Performing Arts on October 9, 2018 in Beverly Hills, California.   Matt Winkelmeyer/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.