Lépjen fel a kormány az offshore hálózatok felszámolása érdekében és lépjen fel a kereskedelmi és banki tevékenységek szétválasztásáért – reagált a parlamentben Schiffer András, az LMP frakcióvezetője Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délutáni, napirend előtti felszólalására. Nincs komoly szabályozás a különböző hitelminősítő intézetekben, és ez a helyzet tarthatatlan – tette hozzá.
A politikus szerint Magyarország az eurózóna válságával új korszakhoz érkezett, mert megbukott az elmúlt 20 év fejlődési modellje. Úgy vélte, Európát új alapokra kell helyezni, mert rendszerszintű válságba került. Magyarország tőkeképződése a cél, és ez álljon a középpontban – mondta Schiffer. Kifejtette, hogy a mostani jövedéki adórendszer szakadékba taszítja az országot, emellett olyan megoldást sürgetett a devizahiteleseknek, amely nemcsak a jólétben élőknek kedvez.
Népszavazást akar az uniós tagságról a Jobbik
Vona Gábor, a Jobbik elnöke válaszában szégyenletesnek nevezte, hogy a nemzeti ünnepen a miniszterelnök nincs itthon. A dakota közmondásokra emlékeztetve felhívta Orbán figyelmét a maják világvégejóslatára. A hétvégi brüsszeli csúcsot tüneti kezelésnek nevezte, és felszólította a miniszterelnököt, hogy keressen új utakat.
A társadalom konszolidálásáról kell beszélni, stratégiát kellene készíteni arra az esetre, ha minden bedőlne – mondta Vona, aki azzal zárta beszédét, hogy szerinte a harmadik fontos intézkedés egy népszavazás lenne az uniós tagságról.
Kovács László nem rugaszkodna el a valóságtól
Az MSZP-s Kovács László szerint a változás a korábbi uniós célokhoz képest, hogy prioritássá vált a 2008-as válság miatt a gazdaság helyreállítása. Reflektált a bankrendszer szerepére is: véleménye szerint fontos lenne, ha Magyarország csatlakozna az Euro Plusz Paktumhoz is.
A szövetség növelné tőkevonzó képességünket – tette hozzá. Abban igazat adott Orbánnak, hogy a válságtól el kell rugaszkodni, „de a valóságtól nem szabad” – jegyezte meg.
Lázár a spekulánsokról
A kisebbik kormánypárt frakcióvezetője, Harrach Péter elmondta, hogy a válság utáni állapot lehet rosszabb is és jobb is, mint azelőtt. A KDNP-s politikus úgy vélte, három fő dolgot kell megvalósítani: kijutni a krízisből, meghozni a húsz év elteltével is problémás törvényeket, és felkészülni a válság utáni időszakra. A vasárnapi civil tüntetés kapcsán kifejtette, azok voltak ott, akiknek érdeke, hogy az elmúlt nyolc év rendezetlen helyzete fennmaradjon.
Lázár János felszólalásában elmondta, az MSZP-s képviselőnek némi önmérsékletet kellene gyakorolnia. A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője szerint a miniszterelnök nem marketingszempontok, hanem a nemzeti érdekvédelem miatt utazott el Brüsszelbe, és a költségvetés összeállításánál tekintettel volt az eurózóna válságára.
,,Spekuláns károgásnak” nevezte az ellenzéki sajtó híreit, és azt mondta, ezeket a híreket ,,spekuláns kezek vezetik”. Kifejtette, a bankok ellenállásának megtörése egy fontos lépést jelenthet, és a Fidesz-frakció nevében arra kérte a miniszterelnököt, fontolja meg, hogy az európai bankkonszolidáció ne legyen feltétel nélküli. Hangsúlyozta, hogy “nem érdekből és nem szerelemből” politizálnak együtt az Európai Unióban.
Az államadósság lehet a támpont?
Orbán Viktor viszonválaszában megköszönte képviselőtársai hozzászólását, és elmondta: szerinte pártállástól függetlenül mindig az államadóssághoz lyukadnak ki. Ez később akár még ötpárti egyetértést is eredményezhet, ám amíg az államadósságot nem csökkentik, addig nincs lehetőség mozgolódni – jegyezte meg.
A kormányfő megkérte a jobbikos képviselőket, ne támadják az uniót, mert az adósságválságból kivezető úton szükség van rá. A devizahitelesek tekintetében egyetértett Schiffer Andrással: mindenkit ki kell húzni a hitelek karmai közül. Azonban ez csak egy folyamat eredménye lehet, mert a magyar pénzügyi rendszer nem bírja ki az egylépéses megoldást – mondta Orbán Viktor.
