A hétvégén nyilvánosságra került a munka törvénykönyvének újabb változata. A tervezetben bár szerepelnek a kormány által korábban megígért, a munkavállalóknak kedvező változások, ám a munkaadók könnyen figyelmen kívül hagyhatják ezeket – írja a Napi Gazdaság.
Így például könnyedén találhat olyan indokot a munkaadó, amelybe belekapaszkodva jogszerűen is felmondhat a védett csoportba tartozóknak. Azonnali hatállyal felmondhat, ha a dolgozó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, illetve ha egyébként olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. (Ez azonban nem új keletű dolog, már a jelenleg hatályos törvénykönyvben is szerepel, azonban ott még rendkívüli felmondásnak hívják. Az új tervezet “átkeresztelte” ezt azonnali hatályú felmondássá.) Ugyan a felmondást a jövőben is indokolnia kell a munkaadónak, de az munkaviszonnyal kapcsolatos magatartás, képesség vagy a munkáltató működésével összefüggő ok is lehet. A nyugdíjas munkavállaló felmondását pedig nem kell indokolni – ahogy azonban jelenleg sem kell, sőt a nyugdíjas dolgozóknak ma sem tartoznak a védett munkavállalók közé.
Emellett kikerült a tervezetből a szakszervezetek által hevesen kritizált munkaügyi szakértő intézménye, és hogy kollektív szerződésben hat hónapos próbaidő kikötésére is felhatalmazható a munkaadó. Míg korábban szó volt arról, hogy − kimondatlanul ugyan, de − a vasárnapi munkavégzés visszaszorítása érdekében több munkavállalói csoportnak is megemelnék a műszakpótlékát, a mostani változat alig tér el a jelenleg hatályos törvénytől.
Új elemként bevezetnék, hogy a szolgáltatás jellegéből eredően vasárnap is szükséges munkákat végzők beoszthatók a hét utolsó napján is rendes munkaidőbe − ilyen a kiskereskedelem vagy a call center szektor.
