Budapest Főváros Kormányhivatala több olyan termékcsoportot vizsgált meg, amelyet Nyugat-Európában gyártanak, de Magyarországon is forgalmaznak. Az élelmiszerek körében bébiételt, gyümölcslevet, gyümölcsnektárt, kávét, a háztartási-vegyipari terméknél pedig folyékony mosószert, öblítőt, fertőtlenítő hatású tisztítószert, tisztítószert, gyermek nadrágpelenkát ellenőriztek.
A vizsgálat meglepő eredménnyel zárult: egyes termékeknél a magyar piacra csak a silány minőségű változatok jutnak. Az érzékszervi és laboratóriumi vizsgálat során kiderült, hogy néhány termék ízeinél és illatánál eltérés van. Gyümölcslevek, nektárok kóstolása után megállapították, hogy savanykásabb és keserűbb az íze, mint más országokban.
Bizonyos, Magyarországra szánt öblítők illata pedig gyengébbnek minősült az osztrák termék intenzív, kellemes virágillata mellett. A hazai mosószer illata tömény állapotban kissé kellemetlen az osztrák párja csaknem harmonikus jelzőt kapott.
Kevesebb cukor, több nedvesség
A legnagyobb eltéréseket a bébiételekben és a pelenkákban találták. A bébiételeknél a cukortartalom nem felel meg az elvárásoknak, mivel lényegesen kisebb mennyiséget tartalmaz, mint kellene. A pelenkáknak pedig húsz százalékkal rosszabb a nedvszívó képessége az elfogadhatónál. Mivel a bébiételek laboratóriumi mérési eredményei kifogás alá estek, így hatósági intézkedést igényelnek, ezért az adatokat átadják az élelmiszerlánc biztonságért felelős hatósághoz. „A többi termék esetében az összehasonlító vizsgálatban a minőségi eltérés nem merít ki jogszabálysértést, így egyelőre, eljárás sem indul”- közölte Pesti Imre, a kormányhivatal vezetője.
A hivatalnál a minőségi különbségek feltárása mellett kezdeményezik a laboratóriumi vizsgálati módszerek fejlesztését, a minőségre vonatkozó jogszabályok megváltoztatását, és folyamatosan figyelemmel kísérik a multinacionális cégek hazai tevékenységét is. Az unióhoz viszont nem fordulnak.
Íz és összetétel
Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint fontos kettéválasztani, hogy ezek az eredmények jogszabályt sértenek-e vagy sem. Nem mindegy ugyanis, hogy csupán például egy bébiételnek az íze más, vagy az összetétele is különbözik attól, ami az üvegen található tájékoztatón van.
A főtitkár a magyar szabályozásokat kimondottan erősnek véli, ellentétben Pesti Imrével, aki szerint a hazai előírások viszonylag nagy tűréshatárt engednek meg a minőségi követelményekben. „Ezen a téren szigorítanánk a jogszabályokon”- mondta a kormánymegbízott.
Ha egy termék nem azt tartalmazza, ami a címkén fel van tüntetve, akkor az már nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, így az eljárás sürgetni kell. De az nem a kereskedő hibája, hanem az adott termék gyártójának a felelőssége, így tőle kell megkérdezni miért nem tesz eleget a követelményeknek- jegyezte meg Vámos.
Óvatosan kell bánni azonban ezekkel a „vádakkal” – figyelmeztet a főtitkár – hiszen egy gyár sem szereti, ha a termékét szapulják. Meg kell várni a jelenlegi esetben is, hogy pontosan milyen eltéréseket talált a kormányhivatal, valamint, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság milyen állásponton lesz a jelentés feldolgozása után – tette hozzá Vámos György.
