Belföld

Elhunyt Makovecz Imre

Meghalt a Magyar Mûvészeti Akadémia alapítója, örökös elnöke, az organikus építészet legismertebb magyar képviselõje.

A Kossuth-díjas építész néhány hete kapta meg a Szent István-díjat Hende Csaba honvédelmi minisztertõl az esztergomi Vármúzeum Korona-termében.

A magyar organikus építészet mestere Budapesten született, de élete elsõ tíz évében sok idõt töltött apja szülõfalujában, a zalai Nagykapornakon, ami nemcsak személyes életére, de késõbbi pályájára is nagy hatást gyakorolt.

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Mûszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1954-ben kezdte és 1959-ben fejezte be.
1959 és 1977 között különbözõ állami tervezõvállalatoknál dolgozott, de közben munkatársaival a vidéket járta, hogy az akkor elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezzen és faluházakat építsen.

Sárospatakon a panel típusú házaknál jóval költségkímélõbb lakóházakat is építeni kezdtek, de akkoriban ezt az állami vezetés nem nézte jó szemmel, így õ önkéntes számûzetésbe vonult, és 1977-81 között a Pilisi Parkerdõ Gazdaság fõépítészeként dolgozott.



Makovecz házak határin innen és túl. Képgaléria! fotó: MTI



Makovecz házak határon innen és túl – Képgaléria! fotó: MTI


Karrierjében akkor következett be az áttörés, amikor 1981-ben önálló építészirodát alapított. Számos középületet (templomot, mûvelõdési házat) tervezett, elsõsorban vidéki városokban. Teljesen egyéni kompozíciójú épületeivel vált híressé, az organikus építészeti stílus megteremtõje.

Az õ hírnevét öregbíti a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese, a középkori hangulatot keltõ Stephaneumon is. Jellegzetes stílusjegyeit hordozza újabb munkái közül a makói Hagymaház és az egri uszoda.

Deák Bill Gyula : Fekete hold – Tiszteletadás Makovecz Imrének



Építészként fõmûve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja. Száznál több különbözõ funkciójú, jellegzetes stílusjegyeket hordozó épület jelzi munkásságának eredményét. A hagyományos alapanyagok, s fõleg a fa felhasználásával készült épületeknek hagyományõrzõ hatása van, így a fát nem díszítõelemként, hanem szerkezetként használja. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földbõl nõtt volna ki és a teteje pedig az égbõl esett volna le rá. Építészete organikus, mivel szándéka az, hogy egylényegûvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba.

Szõcs Géza: a magyar kultúra kiemelkedõ alakja volt

Mûvészként és kultúraszervezõ közéleti emberként is kiemelkedõ alak volt Makovecz Imre – mondta a kultúráért felelõs államtitkár. Szõcs Géza személyes véleménye szerint “a 20. század utolsó évtizedeinek legkiválóbb mûépítésze (…) a vonal géniusza, a magyar kultúra kiemelkedõ alakja” volt. “Késõi korok” aligha fogják érteni, hogy Makovecz Imre miért nem kapott egyetlen jelentõsebb megbízást sem Budapesten – tette hozzá.
“A sors keserû iróniája, hogy éppen akkor kellett távoznia, amikor kibontakozhattak volna nemcsak mûvészi, hanem kultúraszervezõi képességei is. Életmûve ilyenformán minden értelemben beteljesítetlen maradt” – utalt arra Szõcs Géza, hogy a Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész által alapított Magyar Mûvészeti Akadémia ebben az esztendõben köztestületté válva az eddiginél jelentõsen nagyobb szerepet kap a magyar kulturális életben. Makovecz Imrét a Nemzeti Erõforrás Minisztérium saját halottjának tekinti.



Az életrajz a Wikipedia alapján készült.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik