Nem tudni, hová érkeznek az UARS mûhold darabjai, de az biztos, hogy nincs védelem a törmelékesõ ellen. Bár a Magyar Honvédség 24 órás légtérvédelmet biztosít – ez NATO kötelezettség is – az ûrbõl lehulló roncsdarabok kiszûrésére és megsemmisítésére nincs technika – tájékoztatta lapunkat a honvédelmi tárca sajtóosztálya.
Almár Iván csillagász szerint roppant kicsi az esély, hogy a kiszuperált mûhold darabjai sérülést okozzanak. Épp akkora, mintha meteor zuhanna a Földre, a kõzethullás pedig nem rendkívüli.
Az ûrkutató azt is hozzátette, hogy csak a légkör pillanatnyi állapotának és a zuhanó test alakjának ismeretében lehet pontosan meghatározni, hova esnek a darabok. Úgy tûnik, az olaszok már tudnak valamit, az olasz polgári védelem ugyanis arra kérte pénteken Észak-Olaszország lakóit, hogy az éjjel lehetõleg zárkózzanak be a lakásukba, mert megnõtt az esélye, hogy erre a területre zuhannak le egy mûhold roncsai.
Az érintett – Piemonttól Friuli–Venezia Giulia régióig terjedõ – terület lakosainak azt ajánlják, hogy ne menjenek ki a szabadba, és a házakon belül is maradjanak az alsó szinteken, a tartófalak közelében. A tudományos-technikai bizottság becslése szerint csütörtök estétõl péntek délre a 0,6 százalékról 1,5 százalékra emelkedett annak az esélye, hogy egy vagy több darab észak-olasz területen csapódik be.
A Wikipédia szócikke szerint az elsõ ismert modern kori eset, amikor egy meteorit eltalált egy embert, 1954. november 30-án történt az alabamai Sylacauga-ban. Ott egy 4 kilogramm tömegû kondrit átütötte a tetõt és a nappaliban ráesett Ann Hogdes-re, aki komoly zúzódásokat szenvedett. Azóta többen állították, hogy meteoritok találták el õket, de az állítólagos meteoritok sosem kerültek elõ.
darabokra hullik
A 20 éve a világûrbe telepített, Föld körül keringõ távérzékelõ amerikai mûhold (Upper Atmosphere Research Satellite, UARS) az atmoszférába belépve körülbelül 100 darabra fog szétesni. A NASA számításai szerint ezekbõl csupán a 26 legnagyobb fémelem éri majd el a Földet, míg a többi a súrlódás következtében keletkezõ hõtõl elég. A 750 millió dollárba került mûhold legnagyobb leváló darabját 136 kilósra becsülik, az összesé pedig nagyjából 500 kg tömegû lesz. A mûhold becsapódását eleinte október elejére várták, de az élénk naptevékenység miatt a földi légkör kissé kiterjedtebb lett, így hamarabb fékezõdött le a pályafutása végét járó mûhold.
