Az esetek többsége ártatlan gázóracserének indul, majd leszerelt és bedobozolt mérõórával, és egy 540 ezer forintos kötbértartozási felszólítással végzõdik. Az ügyek száma mára több ezres. A Tigáz érvei szerint szigorúságukat az indokolja, hogy összesen több mint 1,25 millió ügyfelükbõl számításaik szerint 40-60 ezer szabálytalan fogyasztó akad, akik 9 milliárd forintnyi éves kárt okoznak.
A kiszállások során úgy tûnik a tigázos szerelõk pedig egyre több esetben vélik úgy, hogy szándékos visszaélés történt a fogyasztási helyen. Ilyenkor a fogyasztónak 30 napra visszamenõlegesen napi 18 ezer (összesen 540 ezer) forintos kötbért kell fizetnie. (Ha csak “alkalmassá tette” a berendezést ilyen beavatkozásra, a kötbér szintén 30 napra napi 13 ezer (azaz 390 ezer) forint.) – közölték a Tigáz kommunikációs irodáján. A Tigáz szerint, ha munkatársaik szabálytalan vételezésre utaló jelet találnak, akkor nincs mérlegelési lehetõségük.
Az interneten nem kell sokáig böngészni, hogy számtalan „károsultat” találjunk, akik váltig állítják, nem manipulálták az órát azonban kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, a kötbértartozás összege illetve várható szankció, a gázelzárás miatt.
Azt gondolhatnánk, az esetek nagy száma miatt hemzsegnek a bíróságokon az ilyen jellegû ügyek. Azonban ez korántsincs így. Bár a bíróságoknak közzé kell tenniük anonim módon az ítéleteiket, a Bírósági Határozatok gyûjteményében egy ilyen – a Tigáz mérõóra manipulálásra vonatkozó- ítéletet sem találni. A társaság szerint ugyan vannak ilyen esetek, de nem nagy számmal, hiszen csak kevés esetben jut el a bírósági szakaszba (errõl pontos számot sajnos nem tudtak mondani, mint fogalmaztak a „társaságunk nem tartja nyilván”). Hozzátették: az ügyek döntõ többsége a rendõrségi szakaszban megáll, mivel nem állapítható meg az elkövetõ kiléte. Ettõl függetlenül a beavatkozás és a szabálytalan vételezés bizonyított. Mégis hogyan lehetséges mindez?
Az esteket jól ismerõ ügyvéd szerint nem is fogunk ilyen bírósági ítéleteket találni a jövõben sem. Ennek egyik oka, hogy idén júliusban módosultak a lakossági fogyasztók ellátásból történõ kikapcsolására vonatkozó és a hatósági eljárást érintõ szabályok. Mégpedig olyan módon, hogy míg korábban csak három hónap után kapcsolhatta ki szolgáltatását egy cég és és csak a szolgáltatás nem fizetése miatt, mostantól ez úgy módosult, hogy 60 nap késedelmes fizetés után jogosult megtenni az elzárást. A késedelmes fizetés pedig már egy lényegesen tágabb jogi kategória, amelybe akár a kötbértartozás is bele illik.
Lényegében, míg korábban csak a szolgáltatási díjjal kapcsolatos elmaradást szankcionálhatták, júliustól mindent, így a kötbértartozás elmaradása is jogszabályilag késedelmes fizetésnek minõsíthetõ. Az ügyvéd szerint a jogalkotó célja értékelendõ lenne, amennyiben a rendszeresen tartozókat akarná szigorúbban fogni a két hónapos határidõvel, azonban egy olyan kiskaput nyitott, amellyel kétes eszközöket ad a jogosult kezébe.
Mint elmondta, megkeresték ez ügyben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot is, amelynél ígéretet tettek arra, hogy jelzik a visszásságot a jogalkotónak.
Az ügyvéd ugyanakkor elismerte, hogy jelenleg nem is tud olyan esetrõl, amelyben a fogyasztó vállalta volna, hogy bírósághoz fordul. Ennek úgy látja a legfõbb oka, hogy minden költséget meg kell elõlegezni – a perköltség nagyjából 200 ezer forint – valamint meg kell elõlegezni az eljárási illetéket, miközben a szolgáltatónak megmarad a joga, hogy ne halassza a gázelzárást. (Tehát az 540 ezret is ki kell fizetni.)
Az ügyvéd két jellemzõ esetet ismertetett, az egyik a plomba piszkálása, amelynél a bizonyítás nehézsége az, hogy a szolgáltatónak igazolnia kell, hogy az eredeti állapot nem vitatható, továbbá azt hogy bár a plomba sérült, az óra rosszul is mért. A másik népszerû eset a mágnesezés, amelynek bizonyítása során elkerülhetetlen a szakértõi vizsgálat, amelynek körülményei szintén számtalan problémát vetnek fel.
A szakértõi vizsgálatok menete többnyire azonos sémát követ – írta egy korábbi cikkében az Index.hu. Az igazságügyi szakértõ megvizsgálja a jogi zárakat, majd a mérõórát szétbontja, és célirányosan azt vizsgálja, történhetett-e mágneses befolyásolás. Ez legtöbbször mágnesfólia, vagy felületi mágnesesség kimutatására alkalmas mûszer alkalmazásával történik, és szinte kivétel nélkül megállapítják, hogy a burkolaton visszamaradó mágnesesség mutatható ki. Ilyenkor a szakértõi vélemények egyöntetûen kimondják – a jogi zárak sértetlensége, illetve bármilyen más külsérelmi nyom hiányában is – hogy az órát befolyásolták, tehát a fogyasztó szerzõdésszegést követett el. Innen már csak egy lépés, hogy a szolgáltató kiküldje a félmilliós kötbér fizetésére felszólító csekket.
