A törvény elnevezése, amelyet itt használnak: „az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról”. Ebben az új törvény fájdalmas hátrányokkal sújtja azokat a vállalatokat, amelyek nem hozzák helyre azt a kárt, melyet az alacsony keresetű dolgozóik a parlament által néhány hónappal korábban elfogadott új adókulcsok miatt szenvedtek el. „Ha ezt a béremelésre kényszerítő, tökéletesen abszurd törvényt, annak várható hatásait tovább elemezzük, akkor kiderül, hogy a törvényhozás a rendetlenkedő vállalatok ellen az EU-támogatások megvonását is bunkósbotnak használja, mégpedig kifejezetten az unió szándékaival ellentétes módon.”
Mert miről is van itt szó? „A béreket az előírt módon nem emelő vállalatokat ugyanis egyéb hátrányok mellett kizárja számos olyan támogatás lehetőségéből, amelyek előteremtéséhez a magyar hatóságok EU-forrásokat is igénybe vesznek. A törvény indoklása például megemlíti azt a kormányrendeletet (70/2009 [IV. 2.]), amely a szakképzett pályakezdők állásbiztosítását segíti, valamint létszámleépítését fogja vissza megpályázható állami támogatásokkal.”
Lényegében minden szakember egyetért azzal, hogy a kikényszerített béremelés – a legjobban prosperáló vállalatoktól eltekintve – elbocsátásokhoz, a feketemunka további kiterjedéséhez és a színlelt szerződések szaporodásához vezet a piaci szférában. „A Munkaerőpiaci Alapba folyó EU-pénzek viszont pont olyan EU-programokhoz kapcsolódnak (TÁMOP 1.1., 1.2., EGAA), amelyek a foglalkoztatás megőrzését és a legális foglalkoztatás bővítését segítik. Ha az Európai Bizottság egy szakértője áttekinti az új törvény által teremtett helyzetet, akkor nem azt a gyakori (és szintén nem bocsánatos) hiányosságot találja, hogy Magyarország nem hatékonyan használja fel az EU-pénzeket, hanem hogy azokat kifejezetten a nyújtott támogatások céljával ellentétesen mozgósítja; ezért a szakértő arra a következtetésre juthat, hogy az EU-pénzek további folyósítása e területen kifejezetten káros” – mutat rá Gács.
De Gács bemutat olyan helyzeteket is, amelyekben már ezermilliárdoktól eshetnek el hazai vállalkozók, csak azért, mert a törvénygyár rosszul működött!
(A teljes cikk az ÉS-ben olvasható!)
