Ön a jobbikos Novák Előd hétfői parlamenti zsidózása kapcsán kijelentette: pártja „nem tudja tiszta lelkiismerettel tűrni” a szélsőjobbosok verbális ámokfutásait, ezért „a kormánytöbbség megteremti annak törvényes feltételeit, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen a jobbikos képviselők zsidózásának és anyázásának”. Keddi sajtótájékoztatóján pedig pénzbüntetéssel fenyegette a novákokat. Ez lenne a megoldás?
A Parlamentben nincs helye az emberi méltóságot sértő megnyilatkozásoknak. Ha mégis előfordul ilyen, azt szankcionálni kell. Több megoldás is létezik a kontinensen, az egyik az Európai Parlament által is követett szigorú bírságolás, amit nálunk is járható útnak vélek.
Mennyit kóstálna egy cigányozás?
Az EP-ben több ezer euró, vagyis akár egy teljes fizetés is lehet a bírság. A havi keresetnek megfelelő összeg itthon is megfelelőnek tűnik.
A Jobbik szóvivője arról beszélt a köztévé szerda reggeli adásában, hogy ők derék magyarokként „nevükön nevezik a dolgokat”, és eztán is így tesznek majd. Ha fizetni kell „szókimondásukért”, legföljebb létrehoznak egy erre szolgáló pénzügyi alapot. Nem tart attól, hogy a bírsággal hősöket faragnak a cigányozókból?
Nem önkéntes befizetés van, szépen levonják a fizetésükből.
De amennyit a házelnök mínuszolna a novákoktól, annyit zsebbe tenne nekik a hívek által töltögetett zsidózós alap.
Megoldjuk a feladatot.
A pénzbüntetésen túl milyen egyéb lehetőség van a szankcionálásra?
Egyes parlamentekben etikai bizottság korlátozhatja, akár egy teljes hónapra meg is vonhatja a magukról megfeledkező képviselők joggyakorlását!
Ezt ön itthon támogatná?
Ha a házelnök ezzel áll elő, megfontolom a lehetőséget.
Az ülésteremből történő kivezetést jó ötletnek tartja?
Azt is megfontolnám. A házelnök tájékoztatott: készül a probléma megoldását célzó javaslat.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Arról a Kövér Lászlóról beszélünk, aki kétszer is szó nélkül hagyta Vona Gábor gárdamellényes parlamenti jelenését, és utóbb – tán egy heti válaszos interjúban – arról beszélt: hiba volna mártírrá avatni a jobbikosokat.
Vártuk, hogy elteljen az első, a képviselői beilleszkedésre szánt esztendő. Eddig tartott a türelem. Mára odáig fajult a helyzet, hogy nincs több pardon. Azt hittem, akad a jobbikosok között pár ember, akinek volt gyerekszobája, tévedtem.
Mikorra lesz törvény?
Legkésőbb október közepére. Kezdeményezem, hogy a szeptember hetedikére összehívott háromnapos frakcióülésünkön kerüljön napirendre a kérdés.
Addigra talán az új választójogi törvényről is többet tudunk. A tervezetet első verzióját – Orbán Viktor kérésére – Áder János állította össze…
Egészen pontosan a Fidesz elnöksége kérte fel Áder Jánost a feladatra.
Valamiért mindig összekeverem ezt a kettőt. Szóval az áderi koncepció fő elemei: egyfordulós, vegyes választási rendszer kompenzációs listák nélkül, a jelenleginél nagyobb egyéni választókerületekben; az egyéni jelöltté válás feltétele pedig az eddiginél rövidebb idő alatt relatíve is több kopogtatócédula begyűjtése. A koncepció már nyilvánosságra kerülése másnapján „összetolta” az ellenzéket. Az LMP-s Karácsony Gergely odáig ment, hogy LMP-MSZP-Jobbik választási koalícióra tett javaslatot, mely a remélt kétharmados győzelem után csupán egyetlen hónapig tartana. Ez idő alatt lebontanák a sarkalatos törvényeket, köztük a választójogit, majd, „amint meg van teremtve a fair rendszer, fel lehet oszlatni az Országgyűlést, és újból starthoz lehet állni, immár sportszerű keretek között”.
Megdöbbentő, hogy Karácsony Gergelyt nem zavarja a Jobbik cigányozása, zsidózása, és inkább leáll a Jobbikkal, minthogy velünk tárgyalna. A mi véleményünket meg sem hallgatják, még a törvényt előkészítő bizottságból is kivonultak, ők, akik magukat demokratáknak tartják.
Teszik mindezt azon tapasztalat birtokában, hogy a kétharmados Fideszt tavaly tavasz óta egyetlen jelentős kérdésben sem befolyásolta az ellenzék véleménye.
Áder János és Salamon László is elmondta, meg én is, hogy készen állunk a tárgyalásra, semmit nem véstünk kőbe.
Komolyan mondja, hogy hajlandóak engedni?
Miután rendre azzal vádolnak bennünket, hogy a jogalkotás során dinamikusan változnak a törvények, így semmit sem tudok kizárni.
Azok a kritikák elsősorban a kapkodást kifogásolják. Elképzelhetőnek tartja, hogy – egyébként az ön korábbi álláspontjának megfelelően – a leendő törvényből kimarad a szigorodott, a kispártokat az Országgyűlésből gyakorlatilag kizáró kopogtatócédula-gyűjtő passzus?
Tárgyalási alap minden. Megjegyzem, kevesebb, következésképpen nagyobb lélekszámú választókörzet lesz. Nyilvánvaló, ha mostanáig ötvenezer lakoshoz hétszázötven ajánlószelvény kellett, akkor nyolcvanötezer főhöz több kell.
A tervezet ezerötszáz kopogtatócéduláról szól, ami több, mint amit a választókerületenkénti létszámnövekedés indokol. Ráadásul a gyűjtésre rendelkezésre álló idő is számottevően csökken: harmincötről huszonegy napra. De ha jól értem, ez is tárgyalási alap.
Az.
Ha az, minek bőszíteni a kispártokat a szigorítás ideájával?
Nincs ebben semmi bőszítés. Üljünk le, beszéljük át, miközben tiszteletben tartjuk egymás véleményét. De ők nem akarnak tárgyalni, a mi kezünk nem kell, inkább összeállnak a cigányozókkal.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Azzal egyetért, hogy amennyiben az áderi javaslat változatlan formában nemesül törvénnyé, az a kispártok kiesését jelentené a parlamentből?
Nem. Egyébként sem az alapján kell választójogi törvényt alkotni, hogy épp mi a jó a kis- vagy a nagypártoknak, az LMP-nek, a Fidesznek vagy bármelyik formációnak.
Nehéz elhinni, hogy a tervezet készítése során nem futott át az agyukon, mit diktál a Fidesz 2014-es érdeke.
Az elmúlt húsz évben háromszor buktunk választásokat, és eztán is lesz úgy, hogy mi veszítünk. Vagyis értelmetlen volna a győztesre szabni az új rendszert. Van más, fontosabb szempont: ilyen mértékű uniós gazdasági válságban kulcskérdés, hogy a választójogi törvény megteremtse a stabil kormányzás feltételeit.
A rendszerváltás óta mindig is stabil kormánya volt az országnak, emiatt nem kell hozzányúlni a jelenlegi választási törvényhez. Néhány fős többséggel is remekül működtek kormányok.
Kivéve például 2008 és 2010 között, amikor az MSZP kisebbségben kormányzott.
Annak semmi köze nem volt a választási törvényhez, csupán ahhoz, hogy a kisebbik koalíciós kiugrott a házasságból. De a parlament – az SZDSZ külső támogatásával – még ilyen körülmények között is működött.
Bárhogy is: tágítani kell Magyarország perspektíváit, hiszen Európa épp összeomlani akar. Azt kell megnézni, mi szolgálja leginkább hazánk gazdasági stabilitását. Egyetlen tényezőt hagyunk ki beszélgetésünk során: a választói akaratot. Lehet itt bármilyen törvény, ha az emberek le akarnak váltani egy pártot, akkor azt le is fogják váltani. Választást nem választójogi törvénnyel lehet nyerni. Ha egy párt jól politizál, és az embereknek szimpatikus programot állít össze, akkor az emberek támogatni fogják, és nem fog elvérezni az ajánlószelvény-gyűjtésen. Az LMP nem fog tudni összegyűjteni ezerötszáz kopogtatócédulát egy nyolcvanötezres választókerületben? Na, ne vicceljünk!
Kevés az aktivistájuk, és a két nagy, különösen a Fidesz már az első napokban letarolja a placcot.
Ez esetben: nem gondolja, hogy azért nem tudják majd összegyűjteni a kellő számú szelvényt, mert nem kellenek az embereknek? Jól kell politizálni.
Igaz ez egy mindenkihez beszélő néppártra, például a Fideszre. De az LMP rétegpárt.
Ez az ő problémája.
Meg a magyar demokráciáé. Aminek talán érdeke, hogy ne csak nagy, néppártoknak legyen helyük az Országházban, hanem kisebb, rétegvéleményt közvetítőknek is.
Ha ezen a vonalon megyünk: miért nem az ötszázalékos küszöböt teszi szóvá? Az nem baj, hogy a két-három százalékos pártok által képviselt érdekek nem jelennek meg a törvényhozásban? Szerintem leginkább az fáj az LMP-nek, hogy az egyfordulós rendszer már a választás előtt nyílt színvallásra kényszeríti.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Efelől nincs kétségem. Ami pedig az ötszázalékos küszöböt illeti, az arra való, hogy ne tucatnyi apró párt gigakoalíciós alkudozásáról szóljon a törvényhozás. Így akarta ezt a rendszerváltás idején az ellenzéki kerekasztal, benne a Fidesszel.
A lényeg: hajlandóak vagyunk tárgyalni. Ha Karácsony Gergely netán mégsem a zsidózó-cigányozó Jobbikhoz vonzódna.
„Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy… az országgyűlési képviselők által benyújtott alkotmánymódosítások a demokratikus jogállamiság követelményét nyilvánvalóan nem elégítik ki teljes mértékben. Az Alkotmány sorozatos, aktuálpolitikai érdekek és célok megvalósítása, elérése érdekében történő módosítása rendkívül aggályos a demokratikus jogállam követelményei, különösen az alkotmányos jogrend stabilitása, kiszámíthatósága, a széles körű társadalmi legitimitás, az alkotmányos jogrendszerbe ellentmondásmentesen történő beépülése szempontjából” – ezt az Alkotmánybíróság július tizenkettedikei határozatából idéztem. Mi az ön válasza?
A parlament eddigi munkája alkotmányozási szempontból rendben van, hiszen törvényi problémát nem talált a testület – frakcióvezetőként engem igazán ez érdekel. Ami pedig az Alkotmánybíróságnak az Országgyűlés törvényhozási menetrendjére tett megjegyzését illeti: az AB-véleményt tiszteletben tartom, cserébe annyit kérek, hogy ő meg tartsa tiszteletben az Országgyűlés szuverenitását.
A szuverenitást nem kérdőjelezték meg. Véleményt fogalmaztak meg, kritikusat.
Veszélyes út, ha bárki is korlátozni kívánja a nép által választott képviselők törvényhozási jogát. Ettől az alkotmánybírókat is óvnám.
Eszükbe sincs korlátozni a képviselők törvényhozási jogait. Aggályaikat fogalmazták meg.
Parlamentáris demokráciában egyetlen szereplő hatalma származik a néptől, ez pedig a képviselő.
Presztízsének romjait próbálja védeni az Alkotmánybíróság.
Védje csak, de ne akarjon alkotmányozni. Ha egy törvény, akár egy alkotmánymódosítás formailag megfelel az alkotmány feltételeinek, akkor ízlés kérdése, hogy kinek tetszik az eljárás módja. Figyelünk az Alkotmánybíróságra, véleményét a jövőben is rendre mérlegelni fogjuk.
Egy ilyen alkotmánybírósági kritika után a Fidesz militánsai nem követelik azt öntől, hogy ideje ismét megregulázni az újfent elszemtelenedő testületet?
Nem, ez föl sem vetődik.
Szóval ne ijedezzen Paczolay, nem lesz jogkörcsorbítás?
Miért lenne?
Volt már rá példa.
Már a kérdés is sértő.
Akkor most Lázár sértette meg Lázárt. Hiszen az Országgyűlésben ön vitte végig az első és máig egyetlen AB-jogkörszűkítést.
Az egy dolog. Amit meg is indokoltuk. Az Alkotmánybíróság legfontosabb feladata, hogy alapvető jogok megsértése esetén bármely törvényt hatályon kívül helyezhet. Ezt nem is korlátozzuk.
Belülről is éri kritika az úgymond feszített tempójú törvénykezést. „Meghatározó erejű hiba nélkül sikerült kormányozni az országot. Ehhez kellett a gondviselés és a gondviselés mérhetetlen jóindulata is, amivel nem lesz célszerű a jövőben visszaélni” – ezt Kövér László mondta a párt július eleji kongresszusán. Ön viszont a tempó tartását ígérve kijelentette: „Nem kérek elnézést az elmúlt év sodró lendületéért.” A gáz vagy fék dilemmán egy hete, elnökségi ülésen Kövér és Orbán csapott össze. Szóval gáz vagy fék?
Különbözőek vagyunk, különböző álláspontokat fogalmazunk meg, különböző vérmérsékletet és tempót képviselünk. Nyilvánvaló, hogy a Ház elnökének mások a szempontjai, mint a miniszterelnöknek. Össze fogjuk hangolni az elvárásokat. Szerintem most, amikor Európában a lét és a nemlét határán táncol a gazdasági közösség, csupán a stílus vagy az idő okán óriási felelőtlenség volna lassítani vagy beszűkíteni a kormány törvényhozási mozgásterét. Igenis lehetőséget kell biztosítani a kormánynak, hogyha pénteken létrejön egy súlyos helyzet, akkor hétfőn képesek legyünk törvényt elfogadtatni az Országgyűlésben.
Kövér nem azt mondja, hogy nem kell dolgozni, csak azt: ilyen tempónál előkészítetlenek a törvények, és annyi a hiba, hogy kijavításuk több időt vesz el, mintha eleve tisztességesen előkészítették volna a passzusokat. Bizonyára nem véletlen, hogy a gondviselést emlegette.
A gondviselésen kívül azoknak a képviselőknek is köszönettel tartozunk, akik gondosan előkészítették a törvényeket.
A program tehát továbbra is gondviselés, plusz tövig a gázt?
Elsősorban saját magunkban kell bíznunk. És közben az eszünkben tartani, hogy január elsejétől hatályba lép az új alaptörvény, amit csak akkor leszünk képesek működtetni, ha december végéig legalább húsz sarkalatos törvényt is elfogadunk.
Nem tart attól, hogy bedarálódik a két nagy fideszes fogaskerék, Orbán és Kövér közé?
Nem. Nem. Véletlenül sem.
