Negyedórás késéssel, plusz a szocialisták emlegetésével kezdett a Fidesz szombati kongresszusa a Millenárison. A házigazda, Láng Zsolt, a második kerület polgármestere kiszólt az újságíróknak: ne számítsanak izgalmas pártértekezletre, ugyanis itt nem lesznek botrányok, üzengetések, áskálódó blogbejegyzések. Az egybegyűlt küldöttek – előzetesen regisztrálva összesen ezernyolcszázhuszonnégy fő, köztük olyanok is, mint az aranycsapatos Buzánszky – derültséggel, megelégedve fogadták a bejelentést.
Ezt megelőzően felállva tapsolták a mosolyogva érkező Orbán Viktort. Majd azt rögzíthettük, hogy Nagy Gábor Tamás a huszonhatodik kongresszust köszönti – annak ellenére, hogy ez még “csupán” a huszonnegyedik.
A résztvevők felállva, tapssal fogadják a helyszínre megérkező Orbán Viktort (Fotó: MTI)
Úgy volt, hogy Gál Kinga mellett Szájer József vezeti majd a dzsemborit, ám Szájer lebetegedett, helyét a felettébb oldott Deutsch Tamás vette át. És rögtön huszonnégyre pontosította a huszonhatot.
Említésre méltó eseményként feljegyeztük, hogy a jeles twitterista, Deutsch Tamás haja tán még sosem volt olyan hosszú, mint most.
Az első beszámoló Kövér Lászlóé volt. A beszéd leglényegesebb szakasza a minap lezárult EU-elnökséghez, az abban végzett “mérhetetlen munkához” kötődött. Szavait alighanem Orbán Viktorhoz intézte a házelnök: “Meghatározó erejű hiba nélkül sikerült kormányozni az országot. Ehhez kellett a gondviselés és a gondviselés mérhetetlen jóindulata is, amivel nem lesz célszerű a jövőben visszaélni.”
Beteg vagy le van tartóztatva?
Kövér sorra vette az ellenzéki pártokat. Az MSZP-nek felrótta, hogy nem kért bocsánatot a néptől nyolcéves országrombolásáért. Az LMP kapcsán a konstruktivitást hiányolta, a Jobbiknak pedig javasolta, döntse el, parlamenten belüli demokratikus erőként vagy a demokrácia ellenfeleként kíván működni.
Az országos elnökség beszámolóját Kósa Lajos vezette elő. Méghozzá egy utóbb Deutsch Tamás által pazarnak minősített poénnal. Kósa képzeletbeli, valamint nyúlfarknyi sztorijában az egyik szoci kérdi a másiktól, hogy “te, nem látom a frakciótársunkat; mi van vele, beteg vagy le van tartóztatva?” Nos, Kósa szerint a Fidesz kongresszusa nem olyan kongresszus, ahol ilyesmi dialógus elhangozhatna.
Debrecen polgármestere úgy véli – ezt már komolyan -, hogy ha ma lennének választások, azt is kétharmaddal nyerné a Fidesz. Továbbá azt is elárulta, pártja 40 320 “igazolt, élő, tagdíjat fizető” taggal büszkélkedhet. Kósa a hitelesség megőrzése témának is szánt jó néhány bővített mondatot. A konklúzió: ha elvész a hitelesség, “a mutatvány meg fog bukni”.
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Lázár János sem volt képes kihagyni a fogatlan, haldokló oroszlán (MSZP) rugdosásában rejlő lehetőséget. “Ellenfeleink politikai programja: vastag bőr és rövid emlékezet.”
Lázár János frakcióvezető. (fidesz.hu)
“Nem kérek elnézést az elmúlt év sodró lendületéért” – ezt is Lázár mondta nem kevés önpíárrral. Aztán érdemben is szólt a politikus, amikor kijelentette: a Fidesz-kormányzás nem alibizheti el az egészségügy, az önkormányzati közigazgatás és a pártfinanszírozás átalakítását. “Akkor is, ha ezzel egyesek tyúkszemére lépünk.” A frakcióvezető szerint túl kell lépni “a képmutatás két évtizedén… húszéves rossz kompromisszumokat kell felmondani”.
Nem vazallus ibolyában
A nehézsúlyú politikusok után – nyilván pihentetőül a retorikai esztrádban – határon túli jobbos közélőket köszöntöttek a műsorvezetők. Közülük egy férfi (nevét elfelejtettük feljegyezni) szót is kapott. Az úr különös ismertetőjele, hogy olyan lila nyakkendőt visel, amilyet Orbánon szoktunk látni. A kravátlis atyafi hetykén visszautasította, hogy ellenfelei a Fidesz vazallusaként szokták őt emlegetni.
A határon túli potentát után jelelve Kósa Ádám EP-képviselő tartott beszédet a magyar EU-elnökséget értékelve. A kongresszus süketnéma tapssal – két tenyér vállmagasságban, csuklók rezegnek – köszöntötte fogyatékkal élő tagját.
A szavak után az ikszeké lett a terep: lévén tisztújító kongresszus zajlott, szavazás következett. A délelőtti program végét a két szpíker dobta fel. Deutsch Tamás – Wermer András terminusát idézve – közölte , hogy “idiótabiztosan” ismerteti a voksolás szabályait. “Természetesen nem az itt ülőkre vonatkozik a minősítés” – így próbálta oldani a jogos meghökkenést az EP-sármőr. Majd barokkos körmondatokban zavarta össze a küldötteket. Amihez Gál Kinga annyit tudott hozzátenni: a szavazatok leadása után “folytatjuk a munkálatokat”.
A kormányfő is szavaz. (fotó: MTI)
Ezek a munkálatok némi szünet után egy üvegkalitkában terelődtek mederbe, ahol lelkes aktivisták összesítették a szavazatokat; ahogy Deutsch fogalmazott: heroikus munkával.
Koalíciójuk lehorgonyzott mozdony
Amíg ifjú héroszok cédulákat csoportosítottak, Harrach Péter szólhatott. Olyan, kétség kívül cáfolhatatlan állításokkal örvendeztetett, mint hogy “amióta világ a világ, változnak a dolgok”. A két párt viszonyát a következőképpen jellemezte a hipertóniás tünetekkel aligha vádolható honatya: két minta létezik, az egyikben a kisebb partner “sűrű nyelvcsapások kíséretében hűségesküt tesz”, a másikban “zsaroló pozíciót foglal el”. Harrach szerint az elsőből az önérzet, a másodikból a
régi-új vezérkar
Orbán Viktor a leadott 1472 szavazatból 1468 voksot kapott.
A régi-új
alelnökök közül – a leadott 1478 szavazatból – Varga Mihály 1462, Kósa
Lajos 1458, Pelczné Gáll Ildikó 1384, Pokorni Zoltán pedig 1318 voksot
szerzett.
tisztesség hiányzik. Igazi gyöngyszemet is feljegyezhetünk Harrach neve mellé: a KDNP-t egy önmagában érvényes hasonlattal élve horgonynak nevezte, a Fideszt pedig mozdonynak. Csemege!
Navracsics Tibor következett sorra. “Mindenkinek tudnia kell, aki most erősnek és sikeresnek képzeli magát, hogy csak addig lehetünk erősek és sikeresek, amíg önök mögöttünk állnak” – ezt mondta a küldötteknek és persze úgy általában a Fidesz-szavazóknak. A nyíl hegye persze befelé mutat, volna is tippünk, hogy ki az az “erős és sikeres” címzett.
A rébuszos közigminisztert Varga Mihály követte. Aki mérsékelten tréfásan azzal nyitott, hogy felvetődött benne, ejt pár szót a svéd nyugdíjrendszerről. Aztán mégsem. Bizonyára eszébe jutott, hogy egyszer már merengett nyilvánosan a koros skandinávok ellátásán, és kis híján repült pártja sztratoszférájából.
Halmozta Varga az élénkítő retorikai elemeket, csak kapkodtuk a fejünket. Az expénzügyér úgy emlékszik, a szocik országlása idején másképp énekeltük a Himnuszt: “Jó kedv – el, bőség – el.” A róla bennünk élő száraz technokrata imidzset árnyalva beszélt “szemlőhegyi demokratáról” és “közismert libatenyésztőről”. Majd harciasan kijelentette, hogy “Bajnai, Draskovics, Veres – felelniük kell mindazért, ami itt az elmúlt évtizedben történt. Ezt a munkát folytatni kell.”
“Köszönöm szépen ezt a szívélyes invitálást, magam is igyekeztem idejönni” – ez Pelczné Gál Ildikó betűhű antréja és egyben reakciója arra, hogy Deutsch kiváló EP-képviselőként konferálta fel őt. “Semmit nem adnak ingyen, minden sikernek ára van” – ilyes mondatokat jegyzünk fel az alelnök asszonytól. Tőle elég is ennyi. Illetve, na, még egy: “A politikának nincs férfi és nincs női arca.”
Bír, kéj, hatalom
Pokorni Zoltán verbális harakirivel nyitott. Aktuális szónoki motivációjáról elárulta, “Kósa Lajos és Varga Misi barátom azt mondta, udvariatlanság nem felszólalni egy kongresszuson.” A Pokorni-féle konzekvencia: “Egy politikus nemcsak akkor beszél, ha van mondandója, hanem akkor is, ha kell.”
“Van egy nagy gondunk, mégpedig a kétharmad – vélte a tizenkettedik kerületi polgármester -, nincs, ami korlátozna bennünket… Mennek a dolgok, és ilyenkor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindenhez értünk.” Ebben a helyzetben Pokorni szerint a Fideszre leselkedő legnagyobb veszély az, hogy elveszítik mértéktartásukat.
Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök (k), Pokorni Zoltán, Kósa Lajos, Pelczné Gáll Ildikó és Varga Mihály (b-j) alelnökök. (fotó:MTI)
Pokorni úgy véli – nem kicsit ellentmondva Lázár János lendületpártiságának -, hogy “bennünket nem a történelem fog igazolni, mint II. Józsefet”, hanem a három év múlva esedékes választások.
Kantot is belekeverte beszédébe, a lényeg: a bírvágy, a kéjvágy és a hatalomvágy mozgatja a politikát.
Hogy e három összetevő közül a bír-, a kéj-, netán a hatalomvágy volt a legerősebb a szombati tisztújításon, nem tudjuk, az mindenesetre biztos, hogy Orbán Viktor mindössze hat darab ellenszavazattal ezernégyszázhatvannyolc ellenében a Fidesz elnöke maradt. Alelnökei: Varga Mihály, Kósa Lajos, Pelczné Gál Ildikó és Pokorni Zoltán.
Koki
Az utolsó (pár ezer) szó szokás szerint Orbán Viktoré volt. A beszéd összefoglalóját külön cikkben olvashatják az FN-t kattintók, itt most a legjobb, az EU-elnökségről dobbantó részt idézzük: “Elvégeztük a munkát, egyetlen ügyben sem hagytuk, hogy a probléma súlya, a pesszimizmus, a kishitűség vagy mások kételkedése elbizonytalanítson bennünket. A támadásokat visszavertük. Az Európai Parlament izgága kötekedőinek adtunk néhány kokit, leesett néhány saller, kiosztottunk néhány baráti tarkón verést… Magyarország szembetalálta magát a problémák sokaságával, gigászi méretével, és nem hátrált meg, hanem tette a dolgát. A kormány nem elméleti recepteket kínált, hanem az ország megújításával gyakorlati, kézzelfogható és működő példát adott Európának. Azzal a fölfogással, amellyel megújítottuk Magyarországot, két egyszerű és józan tanácsot fogalmaztunk meg Európa számára. Először is merjünk magunk lenni, másodszor, ne hagyjuk, hogy mások mondják meg, mit tegyünk.”
A záró “Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” alatt még csak ocsúdtunk a kokis tockosból. Eztán alig tíz másodperc telt el, amikor Gál Kinga szpíkernő “vidám vasárnapot” kívánt a szedelőzködőknek. Halleluja.
