A Debreceni Katonai Ügyészség tavaly november óta nyomoz a 2006-ban vélt, vagy valós rendőrségi szabálytalanságok és jogsértések után – emlékeztet a lap. Az eddig kihallgatott rendőrtisztek közül többen beszéltek a zavargások közbeni telefonhívásokról és jelentési kötelezettségről.
A Blikk információi szerint Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György nemcsak végighallgatta a Budapest utcáin zajló zavargások aktuális állását, de utasításokat is adott a felelős rendőri vezetőknek. Hogy ezek általános, amolyan politikusi utasítások voltak, vagy konkrétan parancsot adtak egy-egy akcióra, nem tudni – teszi hozzá a lap.
Gergényi Pétert, akkori budapesti rendőrfőkapitányt néhány napja gyanúsítottként hallgatták ki Debrecenben, írta meg a Magyar Hírlap. A Vasprefektus nem nyilatkozik, ügyvédje is csak annyit mondott, panasszal éltek a gyanúsítás ellen. A volt budapesti rendőrfőkapitány ellen azért indult büntetőeljárás, mert a gyanú szerint 2006 őszén tudomása volt arról, hogy a fővárosi rendőrök egy része azonosítószám nélkül vett részt a tömegoszlatásokban. Az azonosítók hiánya tette lehetővé, hogy később ne lehessen őket felelősségre vonni. Kihallgatásán Gergényi tagadta, hogy bűncselekményt követett el.
A rendőri vezetők egyszer már nyilatkoztak az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága előtt a 2006. őszi tevékenységükről. Révész Máriusz (Fidesz) bizottsági tag a Blikknek azt mondta: a feltárt jogsértések mélysége és mennyisége azt feltételezi, hogy nem szakmai mulasztásokról, hanem szándékosságról beszélhetünk.
– Többször feltettem dr. Szabadfi Árpádnak, az ORFK akkori helyettes vezetőjének a kérdést, kapott-e utasítást a rendőrség Gyurcsány Ferenctől vagy más kormánypárti politikustól az utcai események idején. Kiderült, Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György tartotta a kapcsolatot telefonon az akció parancsnokával – mondta Révész Máriusz.
Azt nem tudni, hogy az akkori országos rendőrfőkapitány felelősségét vizsgálja-e az ügyészség, noha a tévéostromot követő utcai tüntetések után Bene László adta ki az utasítást, amely felmentette a gyakorlóruhába öltöztetett rendőröket az azonosító kötelező viselése alól – közölte a hírTV. Bene a parancsnokok döntésére bízta, hogy az egység viseli-e a szolgálati azonosító jelvényt vagy sem. Gulyás Gergely ennek kapcsán azt mondta: „egy dolgot egyértelműen rögzíteni lehet, hogy rendőrségi belső utasítás a kétharmados törvény, rendőrségi törvény kötelező szabályát – ami a rendőri azonosíthatóságra vonatkozik – nem írhatja felül”. Az ügyészség utólag megállapította, hogy az utasítás törvénysértő volt. A 2006. október 23-án rendőrök tömegéről hiányzott az azonosító szám, így a túlkapások elkövetőinek többsége máig ismeretlen.
Az NJSZ Orbán Viktor fordul „a gyurcsányi” reflexek miatt
A 2006-os őszi események miatt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) levélben fordul a miniszterelnökhöz azért, hogy a tüntetésekkel kapcsolatos nagyszámú, még rendezetlen kárigényt méltányos módon elégítsék ki. Gaudi-Nagy Tamás, az NJSZ ügyvezetője kifogásolta, hogy a felelősségre vonás „nagyon akadozik” – írja a Magyar Hírlap. A Jobbik parlamenti képviselője a fideszes Balsai-féle jelentésről azt mondta, arról csak annyit tudni, hogy összesen tizenötféle súlyos bűncselekmény elkövetését valószínűsíti a rendőri vezetők és a rendőrök részéről.
A semmisségi törvény elakadt, és túl kevés embert érint, a közkegyelem lenne az igazi megoldás azok számára, akit politikai okból ítéltek el a Gyurcsány-korszak alatt – ezt már a köztévében mondta Gaudi-Nagy. A Jobbik képviselője úgy vélte: egy kalap alá tartozik az összes történet. Az intézkedés érintené az általa védett Budaházy Györgyöt is.
Szavai szerint ha valóban forradalmi események történtek az országban, akkor nem lehetnek politikai foglyok a börtönökben, illetve nem lehetnek rács mögött olyan személyek, akik a Blaha Lujza téren és a Szabadság téren tiltakoztak.
Grespik László, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kurátora a műsorban elmondta: eddig 131 személlyel kötöttek szerződést, és 245 millió forintot fizettek ki. Hozzátette: ő 172 embert képvisel, ez a legnagyobb kártérítési csoport, a BRFK azonban visszautasítja a kárigényüket, mellyel véleménye szerint sérti a vonatkozó kormányhatározatot, az országgyűlés határozatát, az emberi jogokat és a polgári törvénykönyvet. Azzal, hogy visszakerült a kártérítés ügye a rendőrséghez, gyakran visszatérnek a gyurcsányi reflexek, evidenciákat vitatnak – mondta Grespik.
A közkegyelmet azonban járhatatlan útnak tartja Völgyesi Miklós. A Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának egykori tanácselnöke a Magyar Hírlapnak azt mondta, közkegyelem mindkét oldalnak jár, vagyis egy ilyen lépéssel „a rendőri vezetőknek is megbocsátanánk”. Völgyesi kitart a semmisségi törvény mint egyedüli megoldás mellett, amelyet szerinte a bíróságok szabotáltak azzal, hogy alkotmánybírósági véleményezést kértek.
