Szijjártó Péter szerint nem demonstrálniuk kellene a pedagógusoknak, hanem a szociális konzultáció keretében elmondani a véleményüket az oktatásról. Orbán Viktor magyar hangja azt írta közleményében vasárnap, hogy „A kormány konzultációt folytat az iskolákkal, valamint a tanárokkal, és várja, hogy az emberek milyen oktatási rendszer mellett döntenek a szociális konzultáció keretében.”
Ez a nyilatkozat vagy rendkívül cinikus, vagy a szóvivő nem olvasta el a kiküldött kérdőíveket. Ott ugyanis egy – meglehetősen nehezen értelmezhető – kérdés foglalkozik az oktatással, de az a felsőoktatásról és esetleg a szakképzésről szól. Idézzük ide a 10. számú kérdést: „Vannak, akik szerint az oktatás rendszerét úgy kell átszervezni, hogy az állam közpénzéből azokat a képzéseket támogassa elsősorban, amelyekkel valóban el is lehet helyezkedni. Mások szerint az oktatást nem kell a gazdaság igényeihez igazítani. Ön mit gondol erről?”
A vasárnap demonstráló pedagógusok azt követelték, hogy a tanárokat, iskolákat érintő kérdésekről – például az oktatási intézmények államosításáról, a pedagógusok heti óraszámának drasztikus emeléséről, az intézménybezárásokról, a tankötelezettség leszállításáról – ne nélkülük döntsenek. Tehát a Szalay utcai akció közoktatási kérdésekről, az egyeztetés hiányáról szólt, nem pedig a munkaerőpiac és az oktatás viszonyáról. (A kérdés – mint korábban az OktpolCafé alapján írtuk – persze önmagában is értelmetlen és ezért megválaszolhatatlan.)
Fotó: Kovács Attila / MTI
Béremelést is követeltek a tanárok. Ezt még beiktatásakor az oktatási államtitkár egyébként meg is ígérte nekik. Az fn.hu-nak augusztusban adott interjúban már csak „gesztusértékű béremelésről” (de béremelésről) beszélt. Azóta pedig a kiszámítható pedagógus-életpályamodell a fő mézesmadzag, amelynek legutóbbi ismert tervei szerint hosszabb távon is csak nagyon kevés tanárnak lesz jelentős bérnövekedése. A kezdő pedagógusok – akiknél leginkább emelni kéne a bért, hogy vonzóbbá váljon ez a hivatás – csak kicsit kapnának többet, mint ma. De mindez így is egyelőre csak ígéret, és az oktatási törvények állandó változása, változtatása – hol a Széll Kálmán-terv, hol a kormánypárti viták, hol a különböző lobbik, de soha nem az érintettekkel való egyeztetés – miatt máig nem lehet tudni, mi lesz a törvényben.
Hoffmann Rózsának azt el lehet hinni, hogy jót akar a pedagógusoknak, de úgy tűnik, csekély politikai súlya és kétes minőségű szakértői köre miatt bedarálják az elképzeléseit. Mint ahogy szó nincs már a tanárok óraszámának csökkentéséről sem (sőt, jelentős emelés várható).
A tüntetés napja a Pedagógusok Napja volt. Ezért Hoffmann Rózsa – a szokásokhoz híven – kiadott egy közleményt. Ebben benne volt minden közhely, ami az ilyenekben benne szokott lenni, az „ünnep ez a hétvégétől” a „gyermekek mosolyán”, a „felénk nyújtott csokrokon” át a „nemzet lámpásaiig”. Az angol humor kedvelői csemegézhetnek még sokat a köszöntőn, amit azon a napon olvashattak a tanárok, amikor utcára vonultak, többek között az „Elegünk van Hoffmann meséiből”- táblákkal.
Az oktatási államtitkárság szerint ők eleget egyeztettek a pedagógusok szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel. Áprilisban módom volt részt venni a Közoktatás-politikai Tanács egyik egyeztetésén. Úgy zajlott, hogy minden fél elmondta a véleményét, az államtitkárság munkatársai látszólag figyeltek is az érvekre, de érdemi vitára nem volt idő. Majd a testület megszavazta, hogy nem támogatja az aktuális előterjesztést – és nem történt semmi. Az elhangzottak nem kerültek be az új koncepciókba. Korábban e-mailen lehetett hozzászólni a törvények vitaanyagaihoz. Az államtitkárság szerint dőltek a javaslatok, kritikák, amik nagy részét be is építették a törvények átdolgozásakor. Ezeket a – Hoffmannék szerint jórészt támogató – észrevételeket azonban csak ők látták, tehát vagy igaz, vagy nem, amit állítanak. Az biztos, hogy egy-két kivételtől eltekintve csak bíráló véleményeket hoztak nyilvánosságra a különböző szervezetek az MTA-tól Pokorni Zoltánig, a szakszervezetektől az oktatáskutatókig.
A KDNP parlamenti frakciója elítélte a vasárnapi pedagógustüntetést, mert szerinte az nem szolgálja a pedagógustársadalom érdekeit, s hátterében nem szakmai, hanem politikai érdekek állnak. A közleményben azt írták: a szakszervezetek olyan kérdések miatt szerveztek tüntetést, amelyekről a kormány nem döntött, így azokról még nem lehet részletekre kiterjedő egyeztetéseket folytatni.
Ez is érdekes nyilatkozat: először a döntés, aztán az egyeztetés?
