Belföld

Újabb volt minisztert kérdeztek a moszkvai ingatlanügyről

Tanúként hallgatta meg Szűcs Erikát a Központi Nyomozó Főügyészség.

A volt szociális és munkaügyi miniszter a kihallgatás után a Hír TV-nek a dobogókői kihelyezett kormányülésről azt mondta, nem emlékszik az ingatlannal foglalkozó napirendi pontra, sem annak előterjesztőjére. Magyarázata szerint egy kétnapos szakmai tanácskozás is volt a kormányülés mellett, neki arra kellett javaslatokat beterjesztenie a szociális rendszer átalakításáról.

Szűcs Erika közölte: később sem értesült az ügyről, mert minisztériumának nem volt köze az eladáshoz. A főügyészség tegnap tanúként hallgatta ki Bajnai Gordon volt kormányfőt, aki az ingatlan eladásakor gazdasági és fejlesztési miniszter volt, Szekeres Imre volt honvédelmi és Hiller István volt oktatási és kulturális minisztert.

Hiller István az ügyészségről távozóban a Hír TV-nek azt mondta: nem emlékszik az előterjesztőre, és csak az egyéb témák között volt szó 2008-ban a dobogókői kormányülésen a moszkvai magyar kirendeltség eladásáról. Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter azt mondta: nem volt végig jelen az ülésen, csak az arról készült emlékeztetőt kapta meg, az áron aluli értékesítésről nem tudott.

A moszkvai ingatlaneladással kapcsolatban a múlt héten három szocialista politikust hallgattak meg, Kiss Péter volt kancelláriaminisztert, Iváncsik Imre egykori titkosszolgálatokért felelős államtitkárt és Ficsor Ádámot, a volt titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert.

A 2009 novembere óta tartó eljárás három gyanúsítottját – Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet – ez év februárjában vették őrizetbe, majd szabadlábra helyezte őket a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

A gyanúsítottak a nyomozóhatóság szerint – az árfolyamveszteségre is tekintettel – a magyar államnak összesen csaknem 7 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a moszkvai ingatlanügylettel.

A megalapozott gyanú lényege szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet – a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva – érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező, a külügyi tárca vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviseleti épület elidegenítéséről.

A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, ami jóval kevesebb az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél. A vevő cég közvetlenül a szerződéskötés után a vételárból 21,3 millió dollárt utalt át a magyar állam számára, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá és 3,5 milliárd forintra váltották át.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik