Orbán Viktor napirend előtti felszólalására először a Jobbik reagált az ellenzéki pártok közül – adta hírül a Policity. Balczó Zoltán frakcióvezető-helyettes üdvözölte és megköszönte azoknak a munkáját, akik részt vesznek az alaptörvény megalkotásában, tőlük „jobbra és balra”. Emellett megjegyezte, hogy kaotikusnak tartja a jelenlegi alkotmányozási folyamatokat, mert nagyon eltérnek egymástól a megítélések. A kérdőíveket és a nemzeti konzultáció folyamatát sem tartotta elég hatékonynak, úgy gondolja, hogy egyértelműbb kérdéseket kellett volna feltenni.
A képviselő kitért az állampolgársági kérdésekre is. Mint mondta, a határon túli magyarok szavazati joga még mindig kérdéses, nem rendeződött a helyzet. A miniszterelnöknek feltette a kérdést: lesz-e népszavazás, ami megerősíti az új alaptörvényünket?
A Jobbik után az MSZP frakcióvezetője a miniszterelnöktől azt kérdezte: egyetért-e azzal, amit Wittner Mária mondott Horn Gyuláról és Toller Lászlóról. Mesterházy Attila nem beszélt az alkotmányozásról.
Később Bárándy Gergely MSZP-s országgyűlési képviselő egy sajtótájékoztatón külön közölte: kudarcként értékeli az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultációt az MSZP, mivel az “irányított kérdésekre” a nyolcmillió választópolgár alig több mint tíz százaléka válaszolt. Kifejtette: a kormány által feltett tizenkettőnél érdemibb kérdéseket is meg lehetett volna fogalmazni, majd fel is sorolt egy tucatnyit – írta az MTI.
“Miért nem kérdezték meg az emberektől: akarják-e, hogy a szociális jogokat gyengítsék? Miért nem kérdezték meg: akarják-e azt, hogy bebetonozzák az igazságtalan adórendszert? Miért nem kérdezték meg: egyetértenek-e azzal, hogy a szociális jogok közül kikerüljön az időskori ellátás? Miért nem kérdezték meg: egyetértenek-e azzal, hogy az új alkotmány ne tartalmazza a társadalombiztosítás fogalmát?” – sorolta.
A szocialista politikus szerint indokoltabb lett volna megkérdezni az emberek véleményét a parlament feloszlatását megkönnyítő kormánypárti javaslatról, az ország hivatalos nevének megváltoztatásáról, a kormány ellenőrzését szolgáló eszközrendszer gyengítéséről, a visszamenőleges hatályú törvényhozásról, a sztrájkjog gyengítéséről, a népszavazási tárgyak szűkítéséről és annak az állampolgári jognak a megszüntetéséről is, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhasson.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője úgy vélte, hogy a választópolgárok nem tudtak az alkotmányozási folyamatról, amikor a Fideszre szavaztak. A Fidesz szerinte felelőtlen választási kampányt folytatott. Az emberektől éppen ezek a folyamatok veszik el a szabad választás jogát – mondta a politikus.
Schiffer a nemzeti konzultációt színjátéknak nevezte: egy egyirányú folyamatnak, amelynek köze nincs a demokráciához. Ha Orbán valóban egy demokráciában gondolkodik, akkor miért nem teszi lehetővé a kormány, hogy a néptől népszavazással kérjenek megerősítést – tette fel ő is a kérdést. Örül annak, hogy Orbán fontosnak tartja, hogy a jövő generációt meg kell védeni, de konkrétabb lépésekre lenne szükség, illetve a meglévő jogokból nem szabad engedni – jegyezte meg. Schiffer közölte, hogy a nemzeti vagyonnak valóban védelem kell, de ennek a garanciáját is meg kell teremteni. Igazi garancia a népszavazás: ez által tud igazán érvényesülni az alkotmányosság; az LMP törődik választópolgáraikkal, akik az alkotmányosság betartását kérték – zárta beszédét a frakcióvezető.
A KDNP-s Harrach Péter szerint egy új korszak kezdődik, aminek a sarokköve az új alkotmány. Hozzátette: mindenki meghívott volt az alkotmányozásba. A frakcióvezető elmondta, hogy életünket írott és íratlan törvények alkotják. A természet törvényei is ilyen íratlan törvények, ugyanúgy mint a lelkiismeretünk és a közösségek hagyományai is.
Orbán Viktor viszontválaszában elmondta, hogy Horn Gyuláról emberségesség okán született döntés, hogy állami finanszírozással maradjon a kórházban.
Az alkotmányozás kapcsán kifejtette: nem volt kaotikus a nemzeti konzultáció, a meghatározott rendszerben visszajött válaszokat feldolgozták. Véleménye szerint kétfajta vita van, rossz és jó. A rossz az, amikor az embereket nem hallgatják meg, és a jó az, amikor megvitatják a különböző véleményeket.
A határon túli magyarok szavazati joga kapcsán elmondta: megalkotják majd az új választójogi törvényt, hiszen az alkotmánnyal kapcsolatos kérdőívek eredményei megmutatták, hogy fontos az összetartozás a határon kívüliekkel is. Elmondta, nincs kivetnivaló abban, hogy az alaptörvényünk húsvétkor megszületik. Úgy véli, az, hogy nem alkotmányt, hanem alaptörvényt alkotunk, ez elismeri a történeti alkotmány érvényességét, és tiszteletben tartja azt.
Utalt Schiffer hozzászólására, aki “nem is hallott” arról a két választási forduló között, hogy a Fidesz alkotmányozni akar. Az a felvetés, miszerint szegényellenes politika van ma Magyarországon, nem helytálló. Meg kell nézni az elmúlt hónapok intézkedéseit, és akkor rájövünk, hogy Magyarországon szegényeket támogató politika van. Véleménye szerint az a baj, hogy az adórendszert összekeverik a szegénységi politikával. Az adórendszer kérdésében „rendet kell vágni”, s ezt a jól működő gazdaság révén kell elérni. Az a gazdaságpolitika, amit a Fidesz-KDNP javasol, a szegények számára egy élhető életet biztosít.
