Az eddigi információk és bizonyítékok azt mutatják, nem kívánta a MAL Zrt. tovább folytatni tevékenységét Magyarországon, ezért nem tett semmit környezetvédelmi feladatai ellátása, valamint a száraztechnológiára való átállása érdekében – mondta a környezetvédelmi államtitkár a vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság keddi ülésén.
Illés Zoltán elmondta: a katasztrófa tavaly október 4-ei bekövetkeztéig a zagytározót is üzemeltető cég semmilyen iratot nem nyújtott be a környezetvédelmi hatósághoz arra vonatkozóan, hogy az idén februárban lejárt egységes környezethasználati engedélyét meg kívánná hosszabbítani, és a szártechnológiára való átállásról sincsenek dokumentumok. Így elképzelhető, hogy a zagytározók maximális kihasználása után az állami adósságokat, a környezetszennyezést hátrahagyva bezárták volna az ajkai gyárat, és tevékenységüket Boszniába helyezték volna át.
A környezetvédelmi államtitkár szerint a vörösiszap-tározó X-es kazettájának sérülése és a tíz halálos áldozattal és sok milliárd forintos károkozással járt katasztrófát “nem természeti jelenség, hanem a nem megfelelő emberi tevékenység miatt bekövetkezett talajtörés” okozta, és meggyőződése, hogy a katasztrófát megelőzően a gát sérüléseit észlelni kellett volna.
Mivel a zagytározókat soha nem szigetelték, azért a csurgalékvizek évtizedek óta szennyezték a gátfalat és az alatta lévő talajt, és ez a lúgos anyag bejutott a környező települések kútjaiba is, a karsztvízrendszert csak a fölötte lévő agyagréteg védte meg a szennyeződéstől.
Hozzáfűzte, az azóta elkészült gátak megvédik a korábban elöntött településeket, az övárokrendszer jól zár, így a Torna patakba nem jut sem vörösiszap, sem egyéb szennyezőanyag a sérült tározóból. Megjegyezte, a patak vize csak a mintegy ezerhektárnyi, még mindig iszapos külterület miatt szennyeződhet, ezért a mezőgazdasági területet mintegy 10 centiméter mélyen legyalulják, az összegyűjtött szennyezett földet pedig a VII-es és a VIII-as zagytározó tetejére szállítják, így védekezve az ott tárolt vörösiszap kiporzódása ellen is.
A vörösiszap 1982 és 2002 között veszélyes hulladéknak minősült Magyarországon, majd az uniós csatlakozásunkkal járó jogharmonizáció során az a helyzet állt elő, hogy maga a cég sorolta be veszélyes vagy nem veszélyes anyaggá – közölte Illés.
Elmondása szerint 2006-ban fordult a MAL Zrt. a környezetvédelmi hatósághoz környezethasználati engedélyért, de kérésüket a hatóság akkor elutasította, majd a cég a Magyar Tudományos Akadémia szakértői által készített tanulmány alapján – amely azt bizonyította, hogy a vörösiszap nem veszélyes anyag – kénytelen volt megadni, de csak azzal a feltétellel, hogy évente felülvizsgálják azt.
Az államtitkár hangsúlyozta: a hatóságnak nem volt jogköre ellenőrizni a gátak állapotát még szemrevételezéssel sem, csak a gyár területén lévő kommunális hulladékok kezelését, illetve a csatornarendszer állapotát. Idén decembertől viszont már csak a bányakapitányságok adhatnak ki ilyen tározókra és veszélyes üzemekre működési engedélyt.
A bizottság következő ülésén egyebek között a katasztrófavédelmi főigazgatót és a MAL Zrt. vezetőit is meg kívánja hallgatni, majd egy kihelyezett ülést tartanának Kolontáron.
