„A másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service egy képviselője úgy fogalmazott: nem gondolja, hogy a társaság negatív irányba változtatná a magyar minősítéseket az idén” – tette hozzá Búzás László, aki azt is megjegyezte, hogy a világ legnagyobb hitelminősítő csoportjával, a Standard & Poor’s-szal az utóbbi időben nem folytattak egyeztetést.
Magyarország szuverén adósságát mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő a befektetési ajánlású „BBB/Baa” kategória alsó szélén tartja nyilván, leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással. Ha a három minősítő cég közül bármelyik tovább rontja a magyar besorolásokat, azzal Magyarország az adott cégnél átkerülne a befektetésre már nem ajánlott – a piaci zsargonban „bóvlinak” nevezett – osztályzati kategóriába.
Ez kötvényeladási nyomást is okozhatna, mivel sok alapkezelő – főleg nyugdíjalapok – számára kizárólag olyan kötvények vásárlása megengedett, amelyekre mindegyik hitelminősítő befektetési ajánlású osztályzatot tart érvényben.
„Euró alapú kötvényt akár már az idei első negyedévben is kibocsáthat Magyarország. Az időzítés a piaci viszonyoktól függ, sietségre pedig nincsen ok” – magyarázta Búzás László, aki hozzátette: „Magyarország az idén összesen 4 milliárd euró értékben tervez forrást bevonni nemzetközi kötvénykibocsátás révén”.
„A forrás lejáró adósság megújítását szolgálja A nyugdíjrendszer átalakításával, a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvételével kivonnak a forgalomból 1.500 milliárd forint értékű államkötvényt. A kormány így a hazai össztermék (GDP) arányában számolva 5,5 százalékponttal csökkenti Magyarország adósságát a jelenlegi, 80 százalékos szintről” – mondta az ÁKK vezérigazgató-helyettese.
