Az MSZP közjogi kabinetjének vezetője az Alkotmánybíróság tegnapi határozata nyomán felszólítja a kormányt, hogy a továbbiakban függessze fel az indoklás nélküli kirúgásokat. Lamperth Mónika közölte: írásbeli kérdéssel fordul Navracsis Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez, hogy megtudja, “hány embernek kötöttek eddig útilaput a talpára” indoklás nélkül.
Az ellenzéki politikus szerint az alkotmánybírósági határozat tudomásul vételének erkölcsi kötelezettséget kell jelentenie a kormányzat számára arra vonatkozóan, hogy május 31-ig már nem él ezzel az alkotmányellenesnek bizonyult lehetőséggel.
Az ügyben megszólalt a Magyar Helsinki Bizottság is. A jogvédő szervezet szerint alkotmányjogi panasszal érvényesíthetik jogos igényeiket az indoklás nélkül felmentett kormánytisztviselők. Akit az alkotmányellenes szabály alapján május 31-ig indokolás nélkül bocsátanak el, munkaügyi pert indíthat, amit vélhetően elveszít, de utána az AB-hez fordulhat a panasszal, amit viszont a testület feltehetően kedvezően bírál el.
Ezután már a perújításban a munkaügyi bíróság nem alkalmazhatja az alkotmányellenes rendelkezést, így pedig az indoklás nélkül elbocsátott kormánytisztviselők bízhatnak jogos igényeik érvényesítésében – tette hozzá a szervezet.
Azt, hogy a munkaügyi bíróságon nem ér semmit az Alkotmánybíróság döntése, egy munkajogász is megerősítette az InfoRádiónak. Lehoczkyné Kollonai Csilla szerint polgári perben abba lehet kapaszkodni, hogy a testületi határozat szövegében szerepel a jó hírnévhez való jog.
A szakértő kiemelte: az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az intézkedés nemcsak a munkához való jogot sérti, hanem az érintettek köztisztséget viselő jogát és emberi méltóságát is. Ez utóbbi kapcsán elképzelhetőnek tartja, hogy valaki polgári igényt próbál meg érvényesíteni.
AJÁNLOTT LINK:
Hiába fordulnak bírósághoz az elbocsátott köztisztviselők (InfoRádió)
