Az AB szerint “a kormánytisztviselő munkáltatója számára indokolási kötelezettség nélkül biztosított felmentési jogkör aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot”. Továbbá “a felmentés jogszerűségének elbírálásához szempontot adó törvényi szabályok hiánya miatt sérelmet szenved a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, és ezzel összefüggésben – a kormánytisztviselő kiszolgáltatottsága okából – sérülhet az emberi méltósághoz való jog is” – tartalmazza Sereg András, a testület sajtófőnökének közleménye, mely szerint a törvényhozó döntési szabadsága nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére.
Az AB arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a törvényhozó széles körű döntési szabadsággal rendelkezik a felmentés feltételeinek szabályozásában, azonban ez a döntési szabadság nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatónak a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére. Az AB nem vitatja, hogy a közigazgatás hatékonyságának, teljesítményének és színvonalának emelése indokolhatja a közigazgatásban dolgozó tisztviselők felmentésének megkönnyítését, azonban az Országgyűlésnek olyan új szabályozást kell alkotnia, amely összhangot teremt a kormánytisztviselők alkotmányos jogainak védelme és a kormányzati célok megvalósítása között.
A testület az alkotmányellenes rendelkezést ez év május 31-i hatállyal semmisítette meg azért, mert a közzététel napjával történő megsemmisítés lehetetlenné tette volna a kormánytisztviselők lemondását is. A megsemmisítés május 31-ei időpontjával az AB megfelelő időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánnyal összhangban álló új szabályok megalkotására.
Megsemmisítették a törvénynek az államigazgatási szervekkel munkaviszonyban álló munkavállalók felmentésével kapcsolatos hasonló rendelkezéseit is.
Az egyhangúlag meghozott határozathoz Bihari Mihály, Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybírák párhuzamos indokolást fűztek.
A kormány tudomásul veszi, az ellenzék örül
A kormányzati kommunikációs államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a kabinet tudomásul veszi a határozatot, ugyanakkor hangsúlyozták, azzal, hogy az AB május 31-i hatállyal semmisíti meg a kormánytisztviselőkről szóló törvény érintett részét, lehetővé tette “a közigazgatásban a tavalyi kormányváltáskor tapasztalt rendkívüli körülmények felszámolását”.
Az MSZP örül, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentését lehetővé tévő rendelkezést, és elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány politikai tisztogatást folytasson az államigazgatásban – mondta Mesterházy Attila az MTI-nek.
A Jobbik üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését. Apáti István az MTI-nek úgy nyilatkozott: remélik, hogy a testület a közszférában bevezetett indoklás nélküli felmondást lehetővé tevő jogszabályt is megsemmisíti majd.
Az LMP örül a döntésnek – mondta parlamenti sajtótájékoztatóján a párt frakcióvezetője. Schiffer András közölte, az ilyen döntések mutatják, hogy ha az Alkotmánybíróságot nemcsak jogi, de morális értelemben is rehabilitálják, akkor van remény arra, hogy az ország egy alkotmányos demokráciához méltóan tud működni.
