Belföld

Tarkónlövés vagy ledarálás – a Jobbik Lakon

A Jobbik régi idők MIÉP-tüntetéseinek hangulatát csempészte tegnap Lakra, egy múlt heti gyilkosság helyszínére: kopírozott zászlók, kopírozott zenék, kopírozott arcok, kopírozott indulatok. És kopírozott az ideológia is, melyben csak a hozzávalók aránya változott a Hősök tere óta: Csurkáék nyolc egység zsidózáshoz kevertek két adag cigányozást, Vonáék fordítva mixelnek, utóbbinak van szezonja. A jobbikos Vona Lakon. Fáklyás riport.

„A cigánygyereknek, amikor kijön, nem a köldökzsinórját, hanem a nyakát kell elvágni” – ilyes radikális szellemességekkel szórakoztatják egymást a laki Jobbik-demonstráció résztvevői. Valahogy el kell ütni az időt (egyelőre csak azt), ugyanis csúszik az este hatra hirdetett program. Ugyan pontosan érkezik a szónokok autókonvoja, ám a falu határában kommandósok igazoltatják hosszasan az idegeneket. Sőt, őrizetbe veszik a betiltott Magyar Gárda egyenruháját viselő Kiss Róbert kapitányt. Futótűzként terjed a hír.

A tüntetés apropója, hogy a múlt héten házában holtan találtak egy összevert idős asszonyt; bordája, szegycsontja, koponyája tört. A rendőrség négy romagyereket gyanúsít. „Mind borzalmas család, egyik sem neveli a kölkeit, csak kihajtja őket, mint kondás a disznót, tessék, ez lett belőle, most mindannyian szorulunk miattuk, ki kell őket közösíteni” – egy szuszra közli ezt egy hatvanas férfi a faluszéli telepen. Meg azt is, hogy Lakon szinte kivétel nélkül rendes cigányok élnek, „tülekednek a munkáért”. Télvégtől őszig akad is dolog a közeli gyümölcsösben, napi négyezret keres az ügyesebbje.

Idősebb Siroki Lajos mondja ezt, nem más! - Képgaléria (Fotó Neményi Márton/lapunk)

Idősebb Siroki Lajos mondja ezt, nem más! – Képgaléria (Fotó Neményi Márton/lapunk)

A felerészt romák lakta községben tényleg jól elvan egymással cigány és nem cigány. „Együtt dolgoztunk, ettünk, ittunk a parasztokkal, nem téma, ki cigány, ki nem az. Tiszteltük egymást, rólam tudták, hogy négyszeres kiváló dolgozó vagyok, huszonkét fős kubikus brigádot vezettem. Idősebb Siroki Lajos mondja ezt, nem más!”

Azt meg a polgármester, a fideszes Garai Bertalan, hogy huszonéve ez az első gyilkosság az amúgy békés faluban. Délelőtt lejárta a falut, megmondta a telepieknek, eszükbe ne jusson este a központba merészkedni, nem kell a balhé. Amúgy kedvelik őt a romák, de most haragszanak rá, hogy „beengedi Lakra a bőrfejűeket”.

„Nem dönthettem másként, a törvény nem ad mérlegelési jogot az önkormányzatnak. Levélben bejelentették a demonstrációt, én pedig tudomásul vettem azt” – így Garai.

Egy biztos: csütörtök este „Fel kell számolni a cigánybűnözést!” molinó fogadja a községbe érkezőt. A frissen ácsolt színpad előtt öltönyös képviselővel kvaterkázik egy terepruhás, sapkáját kakastollal turbózó bajszos ifjú – radikális eklektika. A hangfalakból irredenta dalok szólnak; Ipoly-parti padlásokra rejtett fegyverekről, Szent Koronáról, egyujjas, háromakkordos szintetizátor aláfestéssel.

Telefonálna egy tüntető, nem jár sikerrel. „Nincs térerő, azt is ellopták a büdös cigányok. Azt írja ki a mobilom, hogy csak segélyhívás. Értitek: segély!” Érti mindenki.

Képgaléria (Fotó Neményi Márton/lapunk)

Képgaléria (Fotó Neményi Márton/lapunk)

A szervezők forró teát osztanak sátor alól, a „cigánykérdés” a téma minden csoportban. Bennünket is megtalál pár kommunikatív aktivista, de nem visszük át azt a magasságot, hogy általánosítás-e a cigánybűnözés kifejezés. Hamar megkapjuk, hogy „a zsidók pénzelik a sajtót”, „a Rózsadombról könnyű pofázni”, valamint „szemetek vagytok, a cikkben úgyis lerasszistáztok bennünket” szöveget. Nő a decibel, a majdnem lökdösődés elől még időben félrehúzza nemzettársát egy józanabb jobbikos.

„I-ge-nis-van ci-gány-bű-nö-zés, ci-gány-bű-nö-zés, ci-gány-bű-nö-zés” – skandálja a Vona-váró tömeg. Ideje már a szónoklatoknak. Jönnek is a rétorok, először a helyiek, akad köztük még országgyűlési képviselő is. Egyikük úgy tudja, hogy Miskolcon, az Avasi lakótelepen ötvenfős „önkényes lakásfoglaló cigánycsalád” költözött be egy ötvenöt négyzetméteres panelbe. Pfujolás, pedig inkább fejszámolni kéne.

Rohadt alma

„Mit csinál a háziasszony, ha megrohadt az almája egy része? – kérdi utóbb a szónok a halálbüntetés visszaállítását követelve. – Kivágja belőle, igaz-e? Nem hagyja, hogy megrohadjon az egész alma.” Ilyen egyszerű. És a rothadás oka is beazonosítódik: „Szándékos, ami itt történik. Nincs szükség ennyi magyar emberre.” Lentről jön a segítség: „Izrael csinálja! A zsidók akarják ezt elérni. Ez rosszabb, mint Trianon!” És ha majd mind legyilkolódott a magyar, véli az ember a mikrofon mögül, akkor „akik ezt az egészet generálják, tényleg meg fogják oldani a cigánykérdést két hét alatt”. Közönség: „Ki kell irtani őket!”

Egy másik felszólaló szerint polgárháború van. „Ki kell mondani, kedves barátaim, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csendes népirtás zajlik. Hetente mészárolják le az idősödő magyar embereket cigánybűnözői hordák. A Fidesz pedig asszisztál ehhez. Ez a háború!”
Alakulnak a reakciók is. „Elkezdődött!” „Dögöljön meg minden cigány!” „Vágjunk vissza!” „Csendőrséget!” „Minden cigány bűnöző!” „Fegyverbe!” „Vesszenek!” „Halál rájuk!” „Tarkón lőni őket!” „Inkább ledarálni!”

Képgaléria (Fotó Neményi Márton/lapunk)

Képgaléria (Fotó Neményi Márton/lapunk)

A Fidesz említése nagyobb füttyöt kap, mintha az MSZP-t emlegetnék, megy a zsideszezés, Orbán hazaárulózzák, senkiházizzák, cigányozzák, Pintér „a legnagyobb maffiózó, rohadt bűnöző”, Schmitt Pál „zsidóbérenc cigány”.

Tetszik a szónokoknak a tömeg szava, bólogatnak a legvadabb hörgésekre is. Vona se viselkedik másként. „Nagyon szeretek közétek jönni, nagyon szeretek jobbikos demonstrációra járni, mert az embert mindig áttölti az az erő, ami belőletek, belőlünk árad. A magyarság szeretete, a magyarság féltése, a szebb jövőbe vetett remény.”

„Ez az, Gabi, gyerünk!” – így buzdítja egy rövid hajú srác. Sikeresen.

„Nem akartam elmondani, de hát elmondom: tizennegyedikén a parlamentben, a tavaszi ülés első napján én gárdamellényben fogom Pintér Sándornak az arcába mondani, hogy nem számolta fel a közbiztonságot.”

Nincs mondatelemzés, van viszont ováció. „Tedd meg, Gabi!”

Attila, Gabi és az unokák

Vona szerint csak azzal előzhető meg a polgárháború, ha „kezdünk valamit a cigányság lélekszámával”, és nem hagyjuk, hogy „szent földünkön a cigányság kerüljön többségbe”. Erőszakkal intézetbe vitetné a „bűnöző cigánycsaládok” gyerekeit, „hátha lehet belőlük embereket faragni”.

„Azokból sose!” „Dögöljenek meg!” „Most kéne elkezdeni azt a háborút!”

A családi pótlékot a harmadik gyerektől adókedvezménybe fordítaná, és szülési korhatárt szabna, mert „az nem tartható, hogy tizenhárom évesen gyereket vállal, hiszen még az anya után is jár a családi pótlék”. Nagy sikert arat azzal, hogy tizenkét évre szállítaná le a büntethetőségi korhatárt.

„Inkább hat évre!” „Nem, háromra!”

Attila unokáihoz (vagyis a jelenlévőkhöz) szól: „A világ legnagyobb birodalmát hozta létre ez az ember, és mi hagyjuk, hogy mindenféle bűnöző elemek ezt az országot szétrombolják, meggyilkolják?”

„Nem hagyjuk! Ez az, Gabi!”

És Gabit viszi a lendület, belereked az indulatba: „És vigyenek, ahova akarnak, vigyenek!… Ahogy Kiss Róbertet elvitték.”

„Minket is! Minket is!” Montipájtonosodunk.

„Mindenhol, ahol baj van, mi ott leszünk… És ha bennünket börtönbe zárnak, bennünket az sem érdekel, vegyék már észre, nem félünk tőlük! Hát hogyha gondolják, én most is felveszek egy oroszlános mellényt, engem nem érdekel! Elvihetnek akár most is!”

Ováció.

Képgaléria (Fotó Neményi Márton/lapunk)

Képgaléria (Fotó Neményi Márton/lapunk)

A szónoklat után bizonyára azt a mellényt keresi a pártelnök, mert nem látjuk őt a színpadtól a meggyilkolt asszony házáig vezető fáklyás felvonuláson. Akad más sztárszónok, az exfideszes edelényi polgármester, Molnár Oszkár. Ő is cigányozik, mi mást tehetne, a tetteseket emlegeti. „Csóvát nekik!” – szól egy fáklyás megemlékező. „Ne bántsd a magyart!” – így egy társa, és tán maga sem érti, ez miért pont most szaladt ki a száján.

„Oszi bá’” hosszú beszéde előtt és után is Székely himnuszt dalol a tömeg, előtte a Himnusszal, utána a Szózattal párban. A legeslegvégén a záróköszöntés természetesen jobbikos: „Adjon az Isten! – Szebb jövőt!” „Sieg! Heil!” – kiáltja rá valaki. Vállveregetés a jutalma, plusz általános derültség. „Visszajövünk, visszajövünk!” – skandálja pár bőrfejű. „Gyertek is vissza!” – szól a távolodók után egy néni. Integetnek egymásnak.

Nagy a hideg, a harcosok a templom előtt csak lassítanak, trappba’ vetik a keresztet. Miatyánkolnak is, sorfrissítéssel: „…ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a cigányoktól.”

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Magyar modell: bizonygatják, hogy felkészültünk a második hullámra, de a szakadék szélén állunk

Úgy tetszik, stratégiát váltott és mindent egy lapra tesz fel az Orbán-kormány: a fertőzöttek száma már nem fontos, csak a halálesetek elkerülése és az ország működése. Csakhogy sem a tesztelés, sem a kontaktkutatás, sem a járványügy nem működik olajozottan. Ez veszélyes kombináció lehet, és bár a kormány szerint az egészségügy felkészülten várja a betegek érkezését, ezzel ellentétes hírek is érkeznek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.