Az új alkotmány koncepciójában az egykamarás törvényhozás szerepel – erről az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottsága döntött keddi, utolsó ülésén.
A kormánypárti képviselőkből álló testület arról is határozott, hogy kibővítik az államfő jogkörét, így a köztársasági elnök három sikeres bizalmatlansági indítvány, illetve a költségvetés elutasítása mellett akkor is feloszlathatná az Országgyűlést, ha azzal egy “súlyos bizalomvesztés miatti alkotmányos, illetve politikai válság feloldását szolgálja”.
Az eseti bizottság azt javasolja, hogy a kormány 2011. március 15-ig terjessze a parlament elé az új alkotmány tervezetét.
A keddi ülésen Salamon László (KDNP), a testület elnöke hangsúlyozta: a bizottság által készített szöveg egy koherens, színvonalas és szakmai vitaanyag, amely a parlamenti vitában még megfelelően alakítható és változtatható.
Több bizottsági tag is módosításokat javasolt ugyanakkor a szövegben. Így például Túri-Kovács Béla (Fidesz) a magyar termőföld védelmét szabályozná jobban, illetve Magyarország keresztény kultúrkörbe tartozását rögzítené az alkotmány új szövegében; Nagy Andor (KDNP) a természeti erőforrások védelmét hangsúlyozná jobban, Gulyás Gergely (Fidesz) szerint pedig az alkotmány módosíthatóságának túlzott bebetonozottságán kellene változtatni.
A beterjesztendő szöveg szerint ugyanis az alkotmány akkor módosítható, ha a javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön a képviselők kétharmadának szavazatával dönt.
