Toma András 2004-ben, 79 esztendős korában hunyt el. 1944-ben esett hadifogságba Lengyelországban, onnan hurcolták el a Szovjetunióba. A férfi csaknem 53 évet töltött el az oroszországi kotyelnyicsi pszichiátriai intézetben, ahonnan – hosszas kutatómunka eredményeképpen – 2000. augusztus 11-én hozták haza Magyarországra.
Nyíregyházán kedden több mint százan gyűltek össze Toma András testvérének háza előtt, hogy megemlékezzenek az utolsó magyar hadifogolyról, akinek a tiszteletére a civil kezdeményező, Vujity Tvrtko televíziós riporter és a helyi önkormányzat állíttatott emléktáblát.
A település nevében Halkóné Rudolf Éva alpolgármester emlékezett a hadifogolyra. Utalt arra, hogy a férfi 19 évesen, parancsra hagyta el szülőföldjét, s a háború befejezése előtt néhány hónappal került hadifogságba.
„Nem tudjuk, milyen borzalmakat kellett megélnie, amiért beutalták az idegszanatóriumba, hogyan élt túl a világtól elzárva 53 évet, de azt tudjuk, hogy mindvégig megőrizte magyarságtudatát” – hangsúlyozta, hozzátéve: ezért tisztelegni kell Toma András emléke előtt, akinek végül megadatott, hogy a szülőföldjén térhessen örök nyugalomra.
Vujity Tvrtko kiemelte, hogy Toma András a magyar történelem megkerülhetetlen alakjává vált, s élete magyarságtudatra taníthatja a különböző nemzedékeket. Messze otthonától őrizte magyarságát, úgy, hogy közben semmit sem tudott hazájáról, itthon hagyott, gyászoló szeretteiről – tette hozzá az újságíró.
Az épület falán elhelyezett emléktábla alatt az önkormányzat tisztségviselőin, szervezetein, valamint a Magyar Honvédség képviselőin kívül az idős férfi testére, Gabulya Andrásné és férje helyezte el az emlékezés koszorúit.
Toma András tíz évvel ezelőtti hazatérését nagy érdeklődés kísérte Magyarországon és világszerte: főtörzsőrmesterré léptették elő, és 56 évnyi helytállásáért hárommillió forint jutalmat kapott Szabó Jánostól, a honvédelmi tárca akkori vezetőjétől.
Az utolsó magyar hadifogoly életéről, megtalálásáról és azonosításáról 2001-ben könyv jelent meg. Ebben térképvázlatokkal illusztrálják, hogy Toma András Nyíregyházáról milyen útvonalon került a második világháború idején katonai alakulatával Lengyelországba. A csaknem 250 oldalas kötetben a családi fotók mellett közzétették azokat az adatokat is, amelyek alapján nyomon követhető, Toma András milyen állomásokon keresztül jutott el Lengyelországból a kotyelnyicsi elmegyógyintézetig.
