A magyar kormány hétfőn aláírta Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel az EGT és Norvég Alapok 2021–2028-as időszakára szóló, 254,1 millió euró (92 milliárd forint) értékű támogatási megállapodást – jelentette be Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter. Megemlítette, hogy a rendelkezésre álló forrásokból jelentős összegek jutnak többek között zöld átállásra, helyi fejlesztésekre, egészségügyre, valamint a donor országok által kijelölt független szervezet által kezelt Civil Alapra. Kijelentette továbbá, hogy a Tisza-kormány garantálja a támogatások szabályszerű, átlátható és hatékony felhasználását, „biztosítva, hogy egyetlen euró se vesszen el”.
A magyar kormány részéről Lőrincz Viktória mellett Kármán András pénzügyminiszter volt jelen az aláírásnál, a norvég oldalról Espen Barth Eide külügyminiszter, izlandi részről Martin Eyjólfsson külügyi államtitkár, míg Liechtenstein nevében Pascal Schafhauser nagykövet írta alá a megállapodást.
Lőrincz Viktória közölte, hogy a 254,1 millió euróból
- 80 millió euró jut zöld átállásra,
- 42 millió euró helyi fejlesztésekre,
- 25 millió euró egészségügyre,
- 16-16 millió euró kultúrára és roma integrációra,
- 20 millió euró intézményi együttműködésre és kapacitásbővítésre,
- míg 9,4 millió euró a Kétoldalú Kapcsolatok Alapjába,
- valamint 26 millió euró a Civil Alapba kerül,
- illetve 19,7 millióból egyéb feladatok és költségek finanszírozhatók.
Kármán András pedig azt mondta, megígéri, hogy gyorsan haladnak majd, az eljárások nyilvánosak és átláthatóak lesznek, és szintén ígéretet tett, hogy ebből a pénzből egyetlen euró sem veszik majd el. A pénzügyminiszter továbbá megjegyezte, hogy az előző ciklusban Magyarország csaknem 215 millió eurótól, mintegy 77 milliárd forinttól esett el. „Nem azért, mert Norvégia nem akart segíteni, hanem azért, mert az akkori kormány nem fogadta el, hogy a pénz kis részét, mindössze öt százalékát az a független szervezet ossza szét a civilek között, amelyet a pályázaton a legalkalmasabbnak találtak” – tette hozzá.
