A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint nem jó egy túlszabályozó, a kormányzást akadályozó alkotmány, de – mint a Magyar Nemzetnek mondta – azt sem tartja helyesnek, ha a parlamenti többség konkrét alkotmánybírósági döntések nyomán módosítja az alaptörvényt.
Pálinkás József – aki az Orbán Viktor miniszterelnök által felkért alkotmány-előkészítő tanácsadó testületnek is tagja – úgy véli, a jelenlegi alaptörvényben szerepelnek olyan kérdések, amelyek inkább más törvények, vagy a gyakorlati kormányzás körébe tartoznak.
A professzor szerint pontosan meg kell határozni az Alkotmánybíróság jogkörét, s szakmai – nem politikai – vitákban kell arról dönteni, hogy a végleges alaptörvényben szükséges-e azt szűkíteni, ahogyan arról is, hogy korlátozzák-e azok körét, akik a testülethez fordulhatnak.
Az MTA elnöke az új alaptörvény egyik jelentős kérdésének nevezte, hogyan biztosítható az Alkotmánybíróság számára az ellenőrzés és a felülvizsgálat lehetősége anélkül, hogy ez indokolatlanul a hatékony kormányzás rovására menne.
Nem állítható párba az Alkotmánybíróság jogköre és a népszavazási kérdések köre, mert míg az előbbi jogi, tudományos érvek mentén dönt, addig a referendumokon hozott döntések sokszor érzelmi alapon, politikai nézetek alapján születnek – tette hozzá.
Az új alaptörvény preambuluma Pálinkás József szerint az átlagosnál várhatóan hosszabb lesz, s abban szerepelnie kell a magyar államiságot évszázadokon át megtestesítő Szent Koronára, valamint a keresztény értékekre, műveltségre történő utalásnak is.
