A gyerekek legalább negyede szegénységben él, s az arány ráadásul 2008 óta folyamatosan nő – szögezi le a nyílt levél rögtön a bevezetőjében. A szűkös lehetőségek között Ferge Zsuzsáék szerint legalább az állami újraelosztásban prioritásnak kellene tekinteni azokat az eszközöket, amelyek gátolják, legalább lassítják a jövőt is romboló mély és tartós nyomort, és egyben – automatikus stabilizátorként – valamennyire tompítják a válság hatásait.
A levél emlékeztet, hogy 2008. január elsején emelték utoljára a nyugdíjminimumot, ami máig 28,5 ezer forint. Ezzel változatlan maradt minden ehhez kötött támogatás, vagyis például a GYES, és a közmunkára várók rendelkezésre állási támogatása. A családi pótlék is beragadt a 2008-as szinten, ami gyerekenként (gyerekszámtól függően) havi 1500 -2000 forint veszteséget jelent. Ez 2 millió gyereket, illetve a gyerekes családok mindegyikét érinti. A gyerekek közül 6-700 ezer él a szegénységi küszöb alatt. E családokban többletveszteséget jelent a többi ellátás stagnálása. Az indexelés hiánya a természetbeni ellátásokat, például a gyermekek intézményi étkezését és a nekik nyújtott szolgáltatásokat érinti – áll a dokumentumban.
Az Alkotmány értelmében az állampolgároknak (szükség esetén) joguk van a megélhetésükhöz szükséges ellátáshoz. Az Európai Unió szelídebben fogalmaz, de egyre nagyobb nyomatékkal igényli, hogy tagországai biztosítsanak állampolgáraiknak tisztes megélhetést lehetővé tévő szociális minimumot. Magyarországon eddig nem volt politikai napirenden a szociális minimum közelítése. Ennek az eszköznek a hiánya az egyik oka a súlyos szegénységnek – állítja Ferge. 2009-ben a különböző nagyságú családok egy főre vetített, KSH által számított létminimumai 50-60 ezer forint között voltak. Ugyanakkor ténylegesen a jövedelem-eloszlás alsó tizedében 2009-ben az átlagos jövedelem 23 ezer forint volt. Az összes gyerekes család tagjainak mintegy 60 százaléka az alsó 4 jövedelmi tizedhez tartozott, azaz a létminimum alatt él.
Az adórendszer felhasználható az egyenlőtlenségek alulról és felülről korlátozására. Az európai régi tagállamok mindegyikében progresszív az adó, és (egy kivétellel) mindegyikben van adómentes vagy 0-kulcsos sáv, ami a megélhetési minimumot a családnál hagyja. Egykulcsos adórendszert csak kelet-európai tagállamok (és a még keletibb országok) vezettek be, 13 és 33 százalék közti kulccsal. Magyarország most a romániaihoz hasonló, 16 százalékos kulccsal működő, adómentes sáv nélküli adórendszert készül bevezetni. (2011-től az e funkciót részben betöltő adójóváírás havi maximális összege a mai 15 ezer 100 forintról 12 100 forintra csökken.) Ezt kombinálja egy szokatlan családi adóalap-kedvezménnyel, amelyben a jövedelemmel növekszik az érvényesíthető kedvezmény, a 3 és több gyerekeseknél a mai családi pótlék kétszereséig. Az 1 gyerekesek 1,3 millió, a 2 gyerekesek 1,9 millió, a 3 gyerekesek 5,9 millió forint évi bruttó kereset mellett tudják a teljes kedvezményt érvényesíteni.
A gyermekek 40 százaléka olyan családban él, amelyben nincs kereső, vagy olyan kevés a kereset, hogy elesnek az adókedvezménytől. A részleges igénybevétel a 3 és több gyerekeseknél lesz a leggyakoribb – miközben egy olyan javaslat is ismertté vált, amely a gazdagok családi pótlékát meg kívánja szüntetni, amely ellentmond az adókedvezmény törekvésnek. Az adócsökkentés és a gyerekkedvezmény becslések szerint 2011-ben mintegy 300 milliárd forinttal, 2012-től évente további 150-200 milliárd forinttal fogja növelni a tehetősebbek jövedelmét, illetve csökkenteni az állam bevételeit. Ez az összeg már 2011-ben csaknem annyi, mint az összes kifizetett családi pótlék – állítja Ferge Zsuzsa.
A gyermekszegénység csökkentése minden kormányzati információ szerint prioritás marad. A kormányzat vállalta, hogy az Európai Unió magyar elnöksége idején középpontban fogja tartani a gyerekszegénység problémáját. A Gyerekszegénység elleni Program szerint a kormányzati döntések eddig nem felelnek meg ennek az elköteleződésnek.
A gyermekek és gyermekes családok érdeke ezek miatt azt kívánná, hogy a kormányzat sürgősen emelje a 2008 óta nem indexelt ellátásokat (a családi pótlékot, a nyugdíjminimumot, az ehhez kapcsolódó segélyeket, illetve a gyermeket érintő természetben és szolgáltatási normatívákat), és kezdje meg a szociális minimum közelítési lehetőségeinek kidolgozását – kéri Ferge. További javaslata, hogy az adórendszert egészítsék ki egy adómentes, a létminimumhoz közeli összegű adómentes sávval, és a negatív adó valamilyen formájával kárpótolja, legalább részben, azokat a családokat, amelyek a gyermekek utáni adókedvezményeket nem tudják igénybe venni.
Mindennek forrásaként a személyi jövedelemadó csökkentésének halasztásából lehetne megteremteni – véli Ferge Zsuzsa.
