A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola felújított épületrészének átadási ünnepségén vett részt Beregszászon. A kétnapos látogatáson tartózkodó külügyi államtitkár arra a kérdésre, hogy milyen hatással lehet a Velencei Bizottság állásfoglalása a Magyarországgal szomszédos országok, köztük Ukrajna nyelvpolitikájára, kifejtette: a magyar fél soha nem vitatta a bizottság állásfoglalásának azt a megállapítását, hogy az államnyelv védelme legitim cél, amivel egyet is lehet érteni, ugyanakkor a konkrét elemzés kimutatja, hogy a szlovákiai nyelvtörvény aránytalan mértékben korlátozza a kisebbségi nyelvhasználatot.
Tehát ebből adódóan szöges ellentétben áll az alapvető nemzetközi jogi, emberjogi elvekkel és normákkal – mutatott rá, hozzátéve, hogy ezen a helyzeten némileg enyhített a szlovákiai nyelvtörvény tervezett megváltoztatása, amit a pozsonyi kormány megvitatott. “Azonban mi úgy gondoljuk, hogy ezen az úton tovább kell menni, s a továbblépés nagyon fontos összetevője az úgynevezett nyelvi bűn kérdése, amit nem büntetni kell, hanem helyette megfelelő együttműködést kell kialakítani a magyar és a szlovák közösség között” – fogalmazott Németh.
A külügyi államtitkár hangsúlyozta: az egyfajta európai alkotmánybíróságnak tekinthető Velencei Bizottság állásfoglalása lehetőséget teremt arra, hogy átfogó módon szabályozzák Európában a kisebbségi és többségi nyelvek használatát, ezek egymáshoz való viszonyát. “Úgy vélem, ahogyan annak idején precedens értékű fordulatot jelentett a Velencei Bizottságnak a státustörvénnyel kapcsolatban elfogadott jelentése, úgy a testület mostani állásfoglalása nyomán az európai közösség meg tudja alkotni a megfelelő jogszabályt, amely elkerülhetővé teszi a szlovákiaihoz hasonló, súlyosan diszkriminatív törvényeket” – mondta Németh Zsolt.
