Nem lesz könnyű dolga az alkotmány-előkészítő bizottságnak, ha össze akarja fésülni a pártok által felkért közjogi méltóságok, állami és civil szervezetek javaslatait az új alkotmány tartalmára. A legtöbb szervezet a Szent Koronára és a kereszténységre valamint a család megerősítésére tett utalást látná szívesen az új alaptörvényben, de akad, aki a Tízparancsolatot (Mazsihisz), a teljes tudás és szabadság – szkítákra visszavezetett – kettőségét (Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület), vagy a vármegyéket és a székely székeket jelenítené meg az Alkotmányban (Székely Nemzeti Tanács).
javaslatot tett
Professzorok Batthyány Köre
Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület
Magyarországi Evangélikus Egyház
Magyarországi Református Egyház
( Fidesz – MPP)
Civil Összefogás
Nagycsaládosok Országos
Magyar Katolikus
Magyarországi Zsidó Hitközségek
(KDNP)
Magyar Szakszervezetek Országos
Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége
Magyar Természetvédők Szövetsége
(MSZP)
Magyarok Világszövetsége
Székely Nemzeti Tanács
(Jobbik)
Levegő Munkacsoport
(LMP)
A Társaság a Szabadságjogokért, a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom – Műhely Egyesület, és az Alapítvány a Társadalomelméleti Kollégiumért az LMP felkérését elutasította. A Jobbik által jelölt Hatvannégy Vármegye Mozgalmat a bizottság kizárta.
Érkezett olyan javaslat, ami kiterjesztené választójogot a csecsemőkre is (Nagycsaládosok Országos Egyesülete), olyan, ami a monogámiát erősítené, amely kifejezné, hogy „sem a poligám házasságot, – ez eddig is így volt, – sem pedig az egyneműek házasságát nem fogadjuk el” (Magyarországi Evangélikus Egyház). Mások az idősekért (MSZOSZ), vagy megint mások a fenntartható társadalom kialakításáért állnának ki (Magyar Természetvédők Szövetsége). Felmerült az is, hogy az alaptörvényt Alkotmányozó Nemzetgyűlés és népszavazás útján kellene megerősíteni (Magyarok Világszövetsége).
Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság júliusban, az alakuló ülésén döntött arról, hogy az új alaptörvény szabályozási elveinek előkészítéséhez a kompetensnek ítélt állami szervek, tudományos testületek, érdekképviseleti testületek mellett a parlamenti frakciók öt-öt társadalmi szervezettől (egyesületek, egyházak, szakszervezetek) kérhetnek véleményt.
A bizottság honlapján nyilvánosságra hozott dokumentumokból az derül ki, hogy végül a két kormánypárt felkérésére 4-4, a szocialistákéra 3, a Jobbikéra 2 (igaz, itt a testület alapból kizárta a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat) javaslat érkezett. Az LMP által felkért négy szervezet közül három visszautasította a felkérést, nekik csak a Levegő Munkacsoport válaszolt (lásd keretes írás!). A honlapon továbbá megtalálható több – nem felkérésre született – magánemberként és szervezetként jegyzett hozzászólás is.
Az új Alkotmány alapvető elveire vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot még idén december 31-ig kell a bizottságnak az Országgyűlés elé terjeszteni. A néhány hónapos határidő elég szorosnak tűnik. Legalábbis, ha tényleg komolyan gondolják Salamon László elnök gondolatait, amelyben leszögezik, hogy a bizottság „kiemelten fontosnak tartja, hogy az új szabályozási koncepció kialakítása során széleskörű szakmai-társadalmi együttműködés alakuljon ki”. A javaslatok jó része már beérkezett, de tartalmilag és formailag is nagyban különböznek egymástól. A 7 munkacsoportnak elvileg az volna a feladata, hogy a sokszor egymástól homlokegyenest eltérő véleményeket szintézisbe hozza, és megfelelő jogi nyelven megjelenítse.
Hogy ez mennyire komoly feladat, arra álljon itt tíz meglepő javaslat a felkért szervezetek dokumentumaiból:
Részletek a bizottsághoz beérkezett javaslatokból
1. Öröktől él
„Vissza kell tehát állítani azt az értékrendet, amely az anyagtalan és anyagi világ egységét biztosítja. Ezt az értékrendet a Földnek nevezett Alkotásra vonatkozóan a magyar nyelv – kifejezve lényegét – Alkotmánynak nevezi. Ennél fogva az Alkotmány – akár a Világra, akár a Földre, akár Magyarországra vonatkozva beszélünk róla – örök és változtathatatlan. Meghatározza azt az alapot, amely érvényesítésével ismét szerves egységként fog élni a Föld, és annak szerves részeként Magyarország. Tehát Alkotmányt nem kell alkotni, mert az öröktől él…”
(Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület – felkérte:Fidesz MPP)
2. Nem kell hivatkozni közvetlenül Istenre
„Örömmel vennénk, ha az alaptörvény szabályaiban tükröződnének a Magyarország történelmében ezer éve kulcsfontosságú szerepet betöltő kereszténység alapvető értékei… Amennyiben az Alkotmány szabályozásában ezek az alapok megjelennek és érvényesülnek, meglátásunk szerint nincsen szükség arra, hogy külön deklaratív formában történjen hivatkozás Istenre, a kereszténységre.”
(Magyarországi Evangélikus Egyház – felkérte:Fidesz MPP)
3. Választójog a gyerekeknek
„Egyesületünk régi törekvése a választójog általánossá tétele akként, hogy minden állampolgár – korától függetlenül – rendelkezzék választójoggal. A kiskorú állampolgárok szavazati jogukat törvényes képviselőjük útján gyakorolhatnák.”
(Nagycsaládosok Országos Egyesülete – felkérte: KDNP)
4. Tízparancsolat a preambulumba
„… utalni kell a Tízparancsolatra, arra, hogy a magyar kultúra – ami az európai kultúra szerves része – a zsidó-keresztény gyökereken alapszik…”
(Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége – felkérte: KDNP)
5. Idősek védelme
„A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után, valamint az idősállampolgároknak külön rendelkezés szerint támogatást és védelmet kell nyújtani.”
(Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége – felkérte: MSZP)
6. Karakteres méltatás
„Az Alkotmányban – akár a preambulumban is – fogalmazódjék meg a társadalmi struktúra minden – gyermek, ifjúság, dolgozó, idős – elemének karakteres méltatása. Az idősek esetében fogalmazódjék meg, hogy Ők a társadalmi kohézió erősítésében rendkívüli kötőanyagot jelentenek.”
(Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége- felkérte: MSZP)
7. Fenntartható társadalom
„Az alkotmány rögzítse a fenntartható társadalom kifejezését. Fenntartható az a társadalom, amely környezetével – társadalmi és természeti egyaránt – olyan harmonikus együttélést valósít meg, amely nem sérti a jelen és jövő nemzedékek jól-léti értékeinek megőrzését.”
(Magyar Természetvédők Szövetsége – felkérte: MSZP)
8. Államadósság az alkotmányban
… alkotmányban javasoljuk rögzíteni azt a Magyar Nemzeti Minimumban leszögezett elvet, mely szerint az államadósság és kamatainak törlesztésére fordított összeg egyetlen évben sem haladhatja meg az ország állampolgárainak az állam által okozott károk enyhítésére, kártalanítására fordítandó összeget.”
(Magyarok Világszövetsége – felkérte:Jobbik)
9. Utalás a székely székekre
„Magyarország új Alkotmányának preambulumában történjen utalás a Szentistváni Magyarországra, a vármegyékre, és a székely székekre.”
(Székely Nemzeti Tanács – felkérte:Jobbik)
10. Ökoszociális picgazdaságot
„Javasoljuk az Alkotmány preambulumában rögzíteni, hogy az Alkotmány célja az ökoszociális piacgazdaság feltételeinek megteremtése és biztosítása Magyarországon.”
(Levegő Munkacsoport – felkérte:LMP)
