Átfordult a népességszámláló, vélhetően már tízmilliónál kevesebben élünk Magyarországon. A Nagycsaládosok Országos Szövetségének kalkulációját megerősítette az MR1-Kossuth Rádiónak a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese is.
Pongrácz Tiborné szerint a statisztikai adatoknál a kivándorlók miatt a valós adat kevesebb lehet. Pontosabb képet csak jövő ősszel kaphatunk, akkor lesz ugyanis a népszámlálás, de a jövő nem sok jóval kecsegtet.
A közvélemény-kutatások szerint ma húsz magyar fiatal 24 gyermeket tervez, de ebből végül a statisztikák szerint csak 13 születik meg. A szakemberek ezért sürgetnek olyan szociálpolitikai intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy a tervezett gyermekek megszülethessenek.
Eddig valamennyi kormány célul tűzte ki a népességfogyás megállítását, de kísérleteik kudarcba fulladtak. Tavaly már nem is kormányzati kezdeményezésre, hanem a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára alakult meg a Népesedési Kerekasztal.
Az említett szociálpolitikai intézkedéseken kívül több más megoldást is felvetettek a politikusok az elmúlt években. Ilyen volt például a bevándorlók betelepítése, amely nagy vitákat kavart, vagy az, hogy a szülők választhassák meg, születendő gyerekük fiú legyen-e vagy lány.
Az EU tagországai közül jelentősen csökkent Németország lakóinak száma is. Ott a gyermek 14 hónapos koráig járó szülői pótlékkal, bölcsődék, óvodák építésével igyekeznek megállítani a népesség fogyását, az apák pedig több hónapig otthon maradhatnak gyermekeikkel.
Hollandiában és Franciaországban összehangolják a családi és a munkahelyi kötelezettségeket: a hollandoknál a nők 75 százaléka részmunkaidőben dolgozik. A franciák anyagilag is támogatják az otthoni gyermekgondozást: az állam fizet a nagymamának vagy az arra kiképzett szomszédnak, ha négy órában vigyáz a kicsire, és a cégeknél is vannak gyermekmegőrzők, adókedvezmény fejében.
