Budapesten a rendszerváltás óta a legnehezebb önkormányzati ciklus ér véget, a főváros azonban a belső politikai feszültségek, a nemzetközi gazdasági válság és a kormányzati elvonások ellenére is megőrizte stabil, kiszámítható költségvetését – jelentette ki Ikvai-Szabó Imre szerdai cikluszáró beszélgetésén. A távozó főpolgármester-helyettes megismételte a korábban már elmondottakat: a főváros működési bevételei folyamatosan meghaladják a kiadásait, hitelt az önkormányzat csak fejlesztésekre vett fel.
A kampányoló politikusok állításával ellentétben Budapest nincs veszélyesen eladósodva – közölte a városvezető. A költségvetés főösszege 2006 óta egyharmadával, összesen 585 milliárd forintra emelkedett, az adósságállomány viszont változatlanul 161 milliárd forint maradt. A törvény szerint az önkormányzatok adóssága folyó bevételeik összege lehet, a főváros hitelállománya azonban ennek csak a fele. Budapest így sokkal jobban áll, mint a legtöbb fideszes vezetésű nagyváros, például Debrecen, Pécs, Szolnok vagy Hódmezővásárhely – mondta a főpolgármester-helyettes.
A jelenlegi városvezetés stabil költségvetéssel adja át a várost. Ha az új vezetés folytatni akarja a tervezett, illetve a megkezdett beruházásokat, ezek 2012-2013-ig finanszírozhatóak – közölte Ikvai-Szabó Imre. Budapestnek van 40 milliárd forintja lekötött betétben, 25 milliárd forintja értékpapírokban és egy 40 milliárdos, fel nem használt, kedvezményes hitelkerete. Hozzátette: a hitelmegállapodás alapján arra is van lehetőség, hogy más fejlesztésekre hívják le a pénzt, mint amit eredetileg terveztek.
Kérdésre válaszolva a távozó városvezető közölte: a BKV valóban a város “beteg embere”, amelynek nem sikerült megnyugtatóan, nyugat-európai modell szerint rendezni a finanszírozását. Ez azonban nincs semmilyen összefüggésben a közlekedési vállalatnál történt bűnügyekkel, amelyek körülbelül 1 milliárd forintos kárt okoztak a cégnek – jelentette ki. Ikvai-Szabó Imre példaként hozta fel: bár a közlekedési vállalat járművei kijárnak a közigazgatási határon túlra, az agglomerációs települések többsége nem járul hozzá a szolgáltatás költségeihez. A tarifabevételek a BKV kiadásainak körülbelül egyharmadára elegendőek, kétharmadot a fővárosnak, illetve az államnak kell állnia.
Ennek értelmében állapodtak meg tavaly év végén a Bajnai-kormánnyal, a megállapodás szerint a központi költségvetésnek 17,4, a fővárosnak pedig plusz 5 milliárd forinttal kell hozzájárulnia a BKV finanszírozásához. Utalva arra, hogy a jelenlegi kormánytól nem kapták meg a júliusban esedékes 7,4 milliárd forintot, a főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott: az általuk kidolgozott modell segítésével talpon maradhatna a cég, ha összeomlik, akkor még drágább lesz a talpra állítása. Hozzátette: a BKV-t regionális szolgáltatóvá kellene alakítani, és összekapcsolni az elővárosi vasúthálózattal.
Az önkormányzati választások utáni terveivel kapcsolatban a főpolgármester-helyettes kitérően válaszolt, annyit mondott, először szeretné kipihenni magát. Arra a kérdésre, hogy elfogadna-e egy esetleges felkérést a következő városvezetéstől, azt mondta: pártpolitikai szerepet a jövőben nem kíván vállalni, de szívesen végezne a fővároshoz kapcsolódó munkát. Közölte azt is: az önkormányzati választásokig tagja marad az SZDSZ-nek, ezután dönt a továbbiakról, bár – mint hozzátette – szerinte a párt már lényegében nincs meg.
