Belföld

Minden második kisebbségi jelentkezett a szavazásra

A cigányok mintegy kétharmada jelentkezett a jegyzékbe.

Átlagosan minden második, magát kisebbséginek valló magyar állampolgár szavazni is kíván az október 3-ai kisebbségi választáson, legalábbis a kilenc évvel ezelőtti népszámlálás és a választói névjegyzék adatainak összevetése alapján.

A 2001-es, a KSH által végzett népszámláláson közel 443 ezren (442 739) mondták magukat valamely nemzetiséghez tartozónak, vagy “anyanyelvet vallónak”, míg az Országos Választási Iroda világhálós oldala szerint több mint 228 ezren (228 294) vetették fel magukat valamelyik kisebbségi jegyzékbe. (A jegyzékbe való felvétel a feltétele annak, hogy valaki részt vehessen a kisebbségi választáson.)

Az adatok szerint két olyan kisebbség is van – az örmény és a ruszin -, ahol a KSH-adatoknál lényegesen többen, több mint kétszer annyian jelentkeztek a kisebbségi jegyzékbe (2001-ben 1165 örmény és 2079 ruszin szerepelt a statisztikában, most a választói jegyzékbe 2360-an illetve 4239-en vetették fel magukat.)

A legnagyobb lélekszámú magyarországi kisebbség, a cigányok mintegy kétharmada (65 százalék) jelentkezett az említett jegyzékbe, és magas még a bolgárok (90 százalék), a lengyelek (59 százalék) és a horvátok (45 százalék) aránya is. A többieknél ez az arány nem éri el a 40 százalékot.

Az adatok szerint a legkevésbé a szlovénok és az ukránok aktívak a választáson; előbbiek 21, utóbbiak 18 százaléka vetette fel magát a kisebbségi névjegyzékbe.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik