Kállai Ferenc 1925. október 4-én született Gyomán. A Színművészeti Akadémián tanult és végzett 1944-ben, egy évvel később pedig már a Belvárosi Színházban, alig három évvel később, 1948-tól pedig már a Nemzeti Színházban játszik. A színházban drámai és tragikus alakításai ugyanolyan emlékezetesek voltak, mint amikor a kisembereket formálta meg. Pályája során eljátszotta a polgármestert, Gogol A revizorjából, Mefisztót, Goethe Faustjából, de Kállai Ferenc volt az Úr hangja, Madách Ember tragédiájának feldolgozásában is.
Már túl volt jó néhány emlékezetes színházi alakításon, mint Rómeó, Csongor, Noszty Feri, amikor 1952-ben az Első fecskék forgatásán először kamera elé állhatott. A kritikusok szerint már ebben a korai zsengéjében ott van teljes színészi habitusa. Ekkor talált rá filmszínészi eszköztárának egyik legállandóbb elemére, a kezeivel való tudatos és intenzív játékra.
Kállai Ferenc 1952-ben énekli az Első fecskék című dalt, majd évekkel később újra előadja:
Kállai Ferenc színészi pályáján, ahogy a magyar film történetében is a hatvanas évek jelentik az aranykort. 16 főszerepe közül 4 jelentőset ekkor játszik el: szerepel a Katonazene, az Iszony, az Egy őrült éjszaka és a Tanú című filmben.
Már a negyvenedik filmjén is túl van, amikor megkapja A tanú (1969) című film főszereplét, melyben a történelem viharaiban csetlő-botló, abból keveset értő, naiv, de segítőkész, elkötelezett embert állít elénk. Pelikán gátőr a filmben igazi balek, de magatartását naiv rácsodálkozás, tisztesség és jó szándék jellemzi.
A film folytatása, a Megint tanú (1994), amelyben Kállai ismét illúziókeltően kelti életre Pelikánt és villantja fel különböző arcait, 25 évvel az első rész után.
Kállai Ferenc a Megint tanú című, 1994-es filmben.
1977-ben megkapja a legjobb férfiszínésznek járó díjat az akkoriban presztízsfesztiválnak számító teheránin. Olyan neveket előz meg, mint Paul Newman, Erland Josephson, Richard Chamberlain, vagy Gérard Dépardieu.
Kállai Ferenc 1966-ban azt nyilatkozta Nagy Juditnak, a Film Színház Muzsikában, hogy ő nem egy úgynevezett egyéniség. „A szerepeket nem szabhatom magamra, az a feladatom, hogy minél jobban belemenjek az író megírta figurába, s átélés közben levetkezzem önmagam manírjait.”
2005-ben került először kórházba vérnyomásproblémákkal, amit a cukorbetegsége csak tovább súlyosbított és az állapotán később már a kezelés sem segített. A Kossuth-díjas, Érdemes Művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzet Színésze 2010. július 11-én halt meg.
Szerénységével, egyéniségével, művészi súlyával és tehetségével Kállai Ferenc örökre beírta magát a magyar színház- és filmtörténetbe.
