Belföld

Nem a közszolgákat rúgják ki

A közszférában nem terveznek tömeges elbocsátásokat, de a költségvetési pénzből gazdálkodó, állami tulajdonban lévő cégek és vállalatok esetében egy költséghatékonyabb bértömeggazdálkodásra térnek át – közölte az fn.hu-val a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

A tárca közleményével a szerdán megjelent hírügynökségi beszámolókat pontosította, amelyekben Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési sajtótájékoztatójáról számoltak be.

A költségvetési pénzekkel való takarékos gazdálkodással kapcsolatos intézkedésekről szólva Fellegi Tamás elmondta: a cél az, hogy a közpénzből gazdálkodó szervek, szervezetek, vállalatok is kivegyék részüket a magyar gazdasági rendszer talpraállításából. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. portfóliójába tartozó, illetve egyéb állami tulajdonban lévő cégek esetében a bértömeget a 2009. évi 322 milliárd forintról, az idei évben időarányosan 274 milliárd forintra szállítják le.

Az igazgatóság intézményét csak a stratégiai jelentőségű nagyvállalatok esetében hagyják meg, amely lépéssel az igazgatósági tagok számát a jelenlegi közel 320 főről mindössze 55-60 főre csökkentik. A felügyelőbizottságok jelenlegi 640 fős létszámát a törvényi minimumra, 450-re kívánják leszállítani – közölte Fellegi Tamás. A közszférában tömeges elbocsátásokat nem tervez a kormány, de létszámleépítés mindenképpen várható – tette hozzá.
A közüzemi díjakkal kapcsolatban a kormány felkérte a területért felelős minisztert az árszabályozás rendszerének teljes felülvizsgálatára, hogy a magyar viszonyokhoz, feltételekhez, a lakosság anyagi teherbíró képességének megfelelőbb ármeghatározási rendszer születhessen. Ennek a folyamatnak az első lépése az a törvényjavaslat, amely a Magyar Energia Hivatal árelőkészítő hatáskörét meghagyva az energiaügyekért felelős miniszter hatáskörébe utalja a villamos energia és a gáz egyetemes szolgáltatói ármaximumának meghatározását – mondta a tárcavezető.

Az európai uniós forrásokkal kapcsolatban a kormányzat legfőbb célja, hogy mind az időintervallumokat, mind a bürokratikus terheket csökkentve, a rendelkezésre álló forrásokat átcsoportosítva a sikeres pályázók között a hazai kkv-k száma a többszörösére emelkedjen, és nőjön a kifizetett pályázati pénzek összege – fogalmazott Fellegi Tamás.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik