Noha a Fidesz-kampány és a kormányprogramban is – beszédesen – hallgatott az oktatásról, az utóbbi napokban e terület „forradalma” is kezd körvonalazódni. Az alsós buktatás és érdemjegy bevezetéséről, valamint a nyolc általánoshoz kötött jogosítványról szóló jogszabálymódosítások már jövő hétfőn a parlament elé kerülhetnek. Bár van még némi ellentmondás – például az integrált nevelés vagy a pedagóguspresztízs emelésének mikéntje a Fidesz-KDNP oktatáspolitikai elképzeléseiről egyre több részletet tudhatunk meg. A terület felelőse, a KDNP-s államtitkár Hoffmann Rózsa, a korábbi oktatási miniszter, és a Fidesz oktatási bizottságának fideszes elnöke, Pokorni Zoltán, valamint az integrált oktatás egyik sikeres megvalósítója, Lázár János csütörtökön, közös konferencián mutatták be, mi várható a következő években.
Érettségireform
A 2005-ben bevezetett érettségi rendszer jelen formájában elhibázott, hozzájárult a tanulmányi eredmények romlásához, ezért újjáépítésére van szükség- jelentette ki Hoffmann Rózsa a Fidesz oktatási műhelyének rednezvényén. Élesen bírálta, hogy jelenleg csupán 20 százalékot kell elérni az érettségin a ketteshez, miközben a KRESZ-vizsgán 90 százalékot kell teljesíteni. Ennek az az üzenete, hogy nem kell komolyan venni a tanulást – mutatott rá.
Hoffmann Rózsa kitért arra is, hogy “ami ma a nemzeti alaptantervben (Nat) van, az tragédia”. Az új Natban és a kapcsolódó kerettantervekben ismét szabályozzák majd a tananyagot – ígérte. Ma ugyanis elvileg működhet legálisan úgy egy általános iskola, hogy nem tanítják Petőfi Sándort, a János vitézt. Szólt arról is, hogy azt az 1993-ban megalkotott oktatási törvényt, amelyet eddig százszor módosítottak, nem korrigálják már tovább, újat alkotnak.
A tanácskozáson elhangzott, hogy az oktatási államtitkárságon a felsőoktatást Dux László egyetemi tanár, míg a közoktatást Gloviczki Zoltán felügyeli majd közoktatási helyettes államtitkárként.
Extra pénzből integráció
Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke bejelentette: határozati javaslatban kérik fel a kormányt a felsőoktatási Bologna-folyamat átfogó vizsgálatára. A szakpolitikus fontos feladatnak nevezte, hogy az egységes, osztatlan pedagógusképzés kialakítását kezdje meg a kormány, illetve hogy elkezdődjön a pedagógus életpálya-modell részleteinek kidolgozása. Lázár János ugyanakkor hangsúlyozta, meg kell teremteni az iskolák megbecsültségét, ám a pedagógustársadalom gyors egzisztenciális felemelkedésének nincs reális lehetősége.
Pokorni a feladatok közé sorolta a nevelés megerősítését, az integrált oktatás eszközeinek megteremtését. Utóbbi kapcsán a kiemelt oktatási körzetek létrehozását szorgalmazta a hátrányos helyzetű térségekben, extra költségvetési támogatás mellett, illetve kitért az egész napos iskola nem kötelező jelleggel történő bevezetésére is. Speciális finanszírozási formákat kell kialakítani a kollégiumokra és kisiskolákra – tette hozzá Pokorni Zoltán.
Szociális alapon
Nem faji alapú, hanem szociális típusú integrációra van szükség az oktatásban – vélte Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. “Arra van szükség, hogy minden szegény, tehetséges, ambiciózus, rátermett gyermek – és általa a szülő is – kapjon lehetőséget arra, hogy boldoguljon ebben a társadalomban” – fogalmazott. Hozzátette: Hódmezővásárhelyen, ahol ő a polgármester, sokan letagadják roma származásukat, így emiatt sem lehet azon az alapon az integrációt megoldani.
Véleménye szerint az integráció gyermekvédelmi eszközökkel, munkahelyteremtő és társadalmi felzárkóztató programok kiegészítésével valósítható meg. Kiemelte: “akkor lehetünk sikeresek, ha azt vesszük figyelembe, hogy melyik szegény gyermek érdemes a támogatásra”, ahol adott esetben a szülői háttér is támogatja a tanulást.
Adminisztratív eszközökkel azonban nem lehet számon kérni az esélyegyenlőséget – tette hozzá. Hódmezővásárhelyen három év előkészítés, “rendkívül nagy konszenzuskeresés a képviselő-testület részéről” és a pályázatok sikeressége kellett ahhoz, hogy ez a folyamat elkezdődhessen.
“Ma az oktatási rendszer sokkal szegregálóbb, mint bármikor volt”, ami szerinte a nyolcéves szocialista kormányzásnak tudható be. “Történelmi bűn, amit a szocialisták csináltak az oktatáspolitikában” – hangoztatta.
A szakképzésből feleslegesen folyik ki a pénz
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára rámutatott: a közoktatás és a szakképzés elválaszthatatlan egymástól. Magyarország az utolsó előtti helyen áll az Európai Unió huszonhét tagállamából a foglalkoztatás tekintetében, és ezen csak magas kvalitású, képzett emberekkel lehet változtatni – mondta.
A munkaadók és a munkavállalók egyaránt elégedetlenek a szakképzéssel; a szakiskolákba járók száma drasztikusan csökkent, ami közvetlenül érinti a gazdaság teljesítőképességét – sorolta. Amíg az általános iskolákból funkcionális analfabéták kerülnek ki “nem kis számban”, a szakképzés sem tud előrelépni. Ezért az általános iskola nyolc osztályának “elvégzése mögött tartalomnak, tudásnak kellene állnia” – mondta.
“A szakképzésből iszonyú mennyiségű pénz folyik ki feleslegesen” – fogalmazott. Ma négy-öt évig tanulnak szakmát a diákok, de a szakiskolákból úgy kerülnek ki, hogy “semmit nem tudnak”. A normatív támogatás nem ösztönöz ezen az oktatási területen, ezért az államnak a források folyósításával kell megmondania, mely szakirányokat milyen fontosnak tart.
A kamaráknak fokozottabb szerepvállalást biztosítanak a jövőben a szakképzésben, általuk “az élethez kerülnek majd közelebb” a diákok, mert gyakorlatra tesznek szert. A felügyelet azonban kizárólag az államot illeti meg – közölte.
Nem ideológiai emlékműállítás
Pokorni Zoltán felvetette a határon túli osztálykirándulási program fontosságát is, amelyet a kormány pályázati úton, vagy normatív alapon támogathatna. Az oktatási államtitkárságot is felölelő Nemzeti Erőforrás Minisztériumát vezető Réthelyi Miklósról azt mondta, hogy “nem ideológiai emlékműállítás mozgatja”, nyugodt és kiegyensúlyozott tárcavezető, s ez nagyon ráfér az oktatásügyre.
Kifejtette: az elmúlt nyolc évet oktatásellenes politika jellemezte, nem nyíltan, de a tanulás fontosságát kérdőjelezték meg.
