A kivitelező korábban jelezte: tarthatatlannak ítéli a szerződésben rögzített határidőket, a kivitelezés hónapokat csúszik, és a többletmunkák után további több mint 740 millió forintos többletforrást kér. A közgyűlés azonban úgy döntött, nem járul hozzá az MH 2009 konzorciummal 2009. augusztus 10-én megkötött szerződés módosításához, és a szerződés alapján érvényesíteni kívánja az esetleges késedelmes teljesítésből eredő kötbérigényét. Az igényt a többletköltség érvényesítésére pedig nem fogadja el a közgyűlés.
Késő bánat?
A napirendi ponthoz készített előterjesztés szerint a kivitelező jelezte: az ideiglenes forgalomba adás időpontja körülbelül 111 napot csúszik, a híd felújításának véghatárideje pedig 74 napot, így az csak 2011 júniusára várható. A kivitelező hivatkozik arra, hogy a szerződést egy hónappal a tervezett után kötötték meg, és a szerződéskor bizonyos tervek még nem álltak rendelkezésre.
A főváros szerint azonban a vállalkozó a most vitatott határidők ismeretében, azokkal egyetértve írta alá a kivitelezői szerződést, így nem hivatkozhat arra, hogy a megvalósítás előre nem látható okok miatt csúszik. Amennyiben pedig nem tartotta elfogadhatónak a határidőket, úgy lehetősége lett volna elállni a szerződéskötéstől, ezt azonban nem tette meg.
Tarlós: a főváros is felelős
A többletmunkához kapcsolódó igény pedig azért nem támogatható Tiba Zsolt főjegyző szerint, mert az érintett közbeszerzési szerződésekben meghatározott ajánlati ár átalányár, amely alapján nem számolható el többletmunka. A vállalkozó a közbeszerzési szerződésben és a dokumentációban meghatározott műszaki tartalomra írta alá a szerződést, amely az aláírás óta nem változott.
Bagdy Gábor (KDNP) szerint a főváros vezetői is felelősek a helyzet kialakulásáért. Tarlós István (Fidesz) a döntés után kijelentette: kiderült a szavazatukból is, elmondták ezt a szerződéskötés idején is, hogy semmilyen többletköltségigényt és semmilyen határidő-módosítást nem tudnak elfogadni. „A városháza vezetői és a Főpolgármesteri Hivatal tudták, hogy nincs előkészítve az engedélyeztetés és nyilván tisztában voltak ennek az időigényével is, akkor miért kötöttek ilyen határidőre szerződéseket. Ha pedig tudták, hogy erre a határidőre akarnak szerződést kötni, akkor miért nem végezték el idejében az előkészítést?” – tette fel a kérdést.
