Tatyjana Anogyina ma ismertette az első vizsgálati eredményét. Ebből derült ki, hogy az egyik idegen hangját már azonosították, míg a többiek hangjának azonosítása a lengyel félre vár.
A légierő parancsnoka lehetett az egyik “idegen”
Ezt nehezíti, hogy a pilótafülke ajtaja nyitva volt, de különleges berendezésekkel a felvételt megtisztították a zajoktól, és ezáltal pontosan kivehetővé váltak a hangok.
A PAP lengyel hírügynökség már arról is értesült, hogy Andrzej Blasik tábornok, a lengyel légierő parancsnoka volt az egyik “idegen”, aki a kabinban járt.
Presztizskérdés lehetett a pontosság
A lapok szerint a lengyel államfő nyilván attól tartott, hogy elkésik az 1940-ben lemészárolt 22 ezer lengyel
emlékére rendezett ünnepségről. Pedig figyelmeztették őket, hogy veszélyes lehet Szmolenszk-ben leszállni. Ha a pilóta kitér a javasolt
repülőterek valamelyikére a küldöttség majdnem egy órát késett volna.
Mi történhetett a pilótafülkében?
Miután lezuhantak, sokan tették fel a kérdést: vajon az elnök nyomására ragaszkodott-e a pilóta az eredeti útvonaltervhez.
A találgatásokra az is okot adott, hogy 2008. augusztus 12-én, a grúz-dél-oszét konfliktus idején Kaczynski a grúz fővárosba, Tbiliszibe tartott és parancsot adott arra, hogy szálljanak le a háborús övezetben. Akkor ezt megtagadták tőle, ezért kirúgta a pilótát, akit később a bíróság felmentett tettéért.
“Feltételezhető, hogy ha most a pilóta háromszor hiába próbált leszállni és tett egy negyedik kísérletet is, amely végzetessé vált, bizonyára a grúziai történet járt az eszében, tehát végső soron az elnök döntött, még akkor is, ha ezúttal nem szólt egy szót sem” – vélte egy szakértő a Moszkovszkij Komszomolec című lapban.
Ezt Anogyina sem cáfolta. Szerinte meg kell vizsgálni, hogy az illetékteleneknek mennyiben befolyásolták leszálláskor a pilótát, mert annak nagy jelentősége van a katasztrófa okainak meghatározásában. Ugyanakkor a vizsgáló bizottság szakértője, Edmund Klich kijelentette: nem gondolja, hogy az idegenek jelenléte döntő lehetett.
A testület a mobiltelefonos hívások szerepét is vizsgálja. Arról már megbizonyosodtak, hogy az út során Lech Kaczynski államfő műholdas – tehát nem mobil – telefonon magánbeszélgetést folytatott, de úgy látják, ezek nem érintették a repülőutat, mivel a landolást megelőzően zajlottak le.
Szokatlan volt a helyzet a pilóta számára
Szemtanúk szerint a gépnek mindössze 10 méternyi magasság hiányzott ahhoz, hogy szerencsésen földet érjen, de ehelyett a repülőtér kerítésétől alig 300 méternyire lezuhant.
Alekszandr Morozov, a műszaki bizottság vezetője ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a szerencsétlenül járt gép kifogástalanul működött, hibátlanul üzemelt a becsapódásveszélyre figyelmeztető rendszer, illetve a szmolenszki reptér navigációs rendszere és fényberendezései is jól működtek. Azonban a pilóták nem vettek részt rendszeres szimulátoros gyakorlatokon, és a legénység az út előtt néhány nappal állt össze.
Morozov elárulta, hogy az indulás előtt a pilóták nem kaptak a szmolenszki reptér környékére vonatkozó meteorológiai és navigációs adatokat, de az út során a legénységet több alkalommal tájékoztatták az ottani időjárásról, ráadásul a lengyel légierő gépe – amely nem sokkal korábban érkezett oda – kétszer is figyelmeztette az elnöki gép pilótáit, hogy a látótávolság 400 méter, és nincsenek meg a feltételek a gép fogadásához.
Szakértők arról is beszámoltak: a katonai repülőtéren másképpen kell leszállni, mint a polgári légikikötőkben, így szokatlan volt a helyzet a gép személyzete számára. A lezuhanás helye azt mutatja, hogy a gép túl gyorsan ereszkedett. Ez akkor indokolt, ha valamilyen hibát kell korrigálni, de korrigálás nélkül a gép kicsit távolabb szállt volna le, és élesen kellett volna fékeznie.
A lengyel kormány Tu-154 típusú repülőgépe egyébként mindössze 20 éves volt, összesen 5000 órát repült és 1800 leszállást hajtott végre Wociech Jaruzelski, Lech Walensa, Aleksander Kwasniewski és Lech Kaczynski elnökökkel. A gép tavaly decemberben esett át nagyjavításon ott, ahol építették, a szamarai Aviakor gyárban, s akkor a gyár további 25 és fél évre nyilvánította használhatónak. Az elnöknek többször javasolták a lecserélését, de ő továbbra is használta.
