Belföld

Mire elég két hét a rendteremtésben?

Könnyebben lehet rendőrt hívni ott is, ahol ez eddig lehetetlen volt – ennyi biztosan érezhető lesz két hét múlva. Sok múlik a megyei, városi kapitányokon, akiknek néhány napjuk lesz kidolgozni a „körzeti megbízottakat mindenhová”- program részleteit. Finszter Géza kriminológus szerint a három csapás törvény értelmetlen és irracionális, és nemcsak két hétre, hanem 20 évre kellene előregondolkodni a rendteremtésben.

„Nem nyugszom addig, amíg minden faluban nem lesz körzeti megbízott, nem nyugszom bele abba, hogy egyesek azt mondják, nem lehet két héten belül érzékelhető változást elérni megfelelő rendőr megfelelő helyzetbe vezénylésével” – jelentette ki az ózdi nemzeti konzultáción Orbán Viktor. A leendő miniszterelnök már hónapokkal ezelőtt világossá tette, hogy az új kormány egyik legsürgetőbb feladata a közbiztonság megteremtése lesz. Ennek érdekében amerikai mintára bevezetik az úgynevezett „három csapás törvényt”, és 3000 új rendőrt állítanak szolgálatba.

A csütörtöki konzultáción az is elhangzott a részt vevő borsodi polgármesterektől, hogy egyre több a térségben a rendőrverés, és sok helyen „maffiajellegű csoportok” vették kezükbe egy-egy település, körzet irányítását. Ennek fényében (is) felmerül a kérdés, hogy pusztán a körzeti megbízottak megjelenése és a törvényi szabályozás szigorítása elegendő-e arra, hogy néhány hét alatt az emberek érezhető javulást tapasztaljanak a közbiztonságban.

A helyi kapitányokon áll vagy bukik

Két hét alatt el lehet érni, hogy rendőri jelenlétet biztosítson a kormány olyan területeken, ahol eddig nem volt, és így szükség esetén mindenki könnyebben tud majd segítséget kérni – állítja Finszter Géza kriminológus. Az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője szerint most a világ szeme az – Európában talán a legfelkészültebb szakembereknek számító – közterületeket irányító középszintű rendőri vezetőkön van. Nekik kell ugyanis kidolgozni néhány nap alatt egy olyan szolgálatszervezési tervet, amelyben benne van, hová kell telepíteni a körzeti megbízottat, meg kell találni a technikai feltételeket, ki kell alakítani a hírösszeköttetést és a jól felszerelt gépjárműparkot, hogy minimum negyed órán belül segítséget kaphasson minden egyes rendőr, ha szüksége van rá.

Annál is inkább fontos ez, mert az újonnan vezényelteknek néhány évig nem lesz meg az az előnyük, ami a „régi” körzeti megbízottaknak kétségkívül megvan, hogy az adott településeken élnek és azokat jól ismerik. A körzeti megbízotti helyeket egyébként Finszter Géza szerint nem új rendőrökkel fogják feltölteni, hanem szolgálatátvezényléssel, s ez rövid távon akár feszültségeket is hozhat a rendőri állományban.

Húsz év múlva

A kriminológus úgy véli, a körzeti megbízottak megerősítése jó lépés is lehet, de „ha nincs a tarsolyban olyan elgondolás, hogy mi lesz nemcsak két hét, hanem két hónap, két és húsz év múlva, akkor megette a fene az egészet”.

Egy ilyen hosszú távú stratégia kidolgozása elengedhetetlen, s abban – Finszter szerint – a rendőrséget a civil közigazgatás részévé kell tenni, ugyanis ma inkább egy attól elkülönült militarista hatalmi centrumra hasonlít. Az egységes katonai elvek alapján működő szervezet már régen kontraproduktív, elengedhetetlen a demilitarizálása a testületnek. Fontos stratégiai cél a decentralizáció is, ugyanis képtelenség mindent a központból dirigálni. Ezt mutatja egyébként a körzeti megbízottak igénye is. 10-15 évbe biztos beletelik egy rendőrségi reform, de minél előbb hozzá kellene kezdeni – szögezi le a kriminológus.

Elhibázott csapások

A Fidesz-kormány rendteremtési elképzeléseiből korábban már napvilágra került az úgynevezett három csapás törvény bevezetése, amit a kormánypárt a lehető leghamarabb szeretne átverni a parlamenten. (Már 2009-ben benyújtotta az előző országgyűlésnek a Fidesz egyébként, akkor még persze eredménytelenül.) Az amerikai mintán alapuló javaslat lényege, hogy aki háromszor követ el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, az a harmadik esetben a büntetési tétel maximumának a kétszeresét kaphatja, ha pedig ez meghaladja a 20 évet, akkor ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni a bírónak.

A kriminológus szerint ez a jogszabály az irracionalitás talaján áll, és semmi értelme. Mint mondta, Magyarországon az ítélkezés szigora messze meghaladja most is a nyugat-európai szintet. Nem ezzel van a baj, hanem a felderítés eredményességével, az eljárás gyorsaságával és a szakértelemmel – magyaráz Finszter, aki szerint a három csapás ezeken nem segít.

Ráadásul, mint mondja, a börtönnépességet drasztikusan növelné az elképzelés életbelépése, pedig az már ma is negyedével magasabb, mint a börtönök befogadókészsége. Amerikában leírták, hogy a törvény nyomán megugrott a börtönbűnözés, és eldurvultak a bűnelkövetések. „Aki tudja, hogy nagyot kockáztat, azt nem tartja vissza semmi, ropognak rendesen a fegyverek”. Az is tévedés, hogy elrettentő hatása van egy ilyen szigorításnak. Elrettentő az, ha nagy a leleplezés esélye, és gyors az ítélkezési gyakorlat – magyaráz Finszter. Inkább e területeken kellene erősíteni

Ajánlott videó

Olvasói sztorik