A tévhitekkel ellentétben a történelemérettségik általában nem a legjobban szoktak sikerülni, igaz, nem is a legrosszabbul. Tavaly az érettségi tárgyak összevont átlageredménye 3,65 volt, a történelemé viszont csak 3,59. Ezzel olyan tárgyak előzték meg, mint a kémia, fizika, angol és magyar, és olyanokat utasított maga mögé, mint a matematika, a német vagy a biológia.
Több mint 90 ezren vizsgáznak
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint történelemből középszinten 1250 helyszínen 87 753 vizsgázó, emelt szinten 91 helyszínen 5366 vizsgázó tesz érettségi vizsgát. Történelemből ezenkívül középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol és szlovák nyelven is tesznek érettségi vizsgát.
2009-ben a középszintű tesztben többek között a magyarországi zsidótörvényekkel, a parlamenti rendszerünk működésével, a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos feladatokat kellett megoldaniuk a maturálóknak, talán a legnehezebb kérdések a 19. századi balkáni helyzettel és a rendszerváltásig tartó demográfiai változásokkal kapcsolatosak voltak.
Az egyik kérdésnél az is felmerült, hogy nem cserélték-e össze az egyik földrajzteszt feladatával. A jelenkor környezeti problémáival kapcsolatos problémákat firtató kérdések – mi az erdőirtás következménye, hogy változik meg a levegőt alkotó gázok összetétele az erdőirtás után, mi a neve az egyik ábrán látható környezeti jelenségnek – furán mutattak a történelemtesztben, de a diákok, bár meglepődtek, könnyen megoldották azt.
Mindenesetre a kétszintű érettségi bevezetése óta a 2009-es tesztet tartották a legjobban összeállított vizsgasornak a történelemtanárok. A diákoknak megoszlott a véleményük erről (természetesen): volt aki nehéznek érezte a tételsort, volt aki kiemelte, hogy a történelem atlasz alapján könnyedén meg lehetett oldani olyan hármas szinten.
Botránnyal debütált
2005-ben, a kétszintű érettségi nyitányakor óriási botrányok voltak amiatt, hogy idő előtt kiszivárogtak egyes tantárgyak tételei. Az akkor a matúra részévé vált írásbeli történelemtesztek is kísértetiesen hasonlítottak ahhoz, ami korábban az interneten megjelent. A nagyszámú fellebbezés miatt végül az emelt szintű írásbelit meg is kellett ismételni.
A Történelemtanárok Egyletének visszaemlékezése szerint 2006-ban még több súlyos szakmai kifogás merült fel a feladatokkal kapcsolatban: egy 56-os forráselemzési feladatban fiktív idézet szerepelt (a feladatlap összeállítói semmilyen módon nem jelezték, hogy a szöveg kitalált). Szintén sokan bírálták az „aktívan politizáló” Wittner Mária visszaemlékezéseinek beemelését a feladatsorba.
A következő években azonban mind a szervezést, mind a tartalmat tekintve lassan beállt a rendszer, így a történelemérettségi is.
Több mint a fele magyar történelem
A középszintű írásbeli vizsgája idén is 180 percig tart. Két feladatsorból áll: az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok, valamint a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.
Az emelt szintű írásbeli 240 perces és szintén két feladatsorból áll. A diákok először az I. feladatlapot oldják meg, a dolgozatokat 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot.
Az írásbeli feladatsort mindkét szinten 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat felét a XIX. és a XX. század történelme adja.
Idén is használhatnak a diákok középiskolai történelmi atlaszt, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótárt, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.
