Már 2009-ben Gyurcsány Ferenc lemondásakor felvetődött – igaz, elsőnek saját blogjának hozzászólói között – hogy a nehézkes és töredezett szocialisták helyett a távozó kormányfő gründoljon egy saját pártot. A fórumozók még ötletet is adtak, hogy legyen Reformpárt az új alakulat neve, ám a jelek szerint Gyurcsány egyelőre nem harapott rá.
Könnyebb ugyanis egy meglévő, de kis és egyszerűen irányítható párttal kezdeni. Ilyen lehet a Kapolyi László vezette Magyar Szociáldemokrata Párt, amit némi tagságduzzasztással pillanatok alatt saját képére formálhat a visszatérését lebegtető exminiszterelnök.
Szóba jöhet ugyanakkor a hvg.hu által is megpendített Demokratikus Charta bázisa, melyet Gyurcsány egykori SZDSZ-esekkel (Kuncze Gábor) irányítana.
Nem csak az MSZP-n múlik
A kampány során is látható volt, hogy Gyurcsány Ferenc nem kíván teljesen visszavonulni pártpolitikától, a nyilvánosság kiemelt figyelemmel kíséri a megnyilvánulásait. Van hatása a választók egy részére, így valamilyen formában biztosan fontos szerepet fog majd betölteni, ám hogy ezt az MSZP-n belül teszi-e vagy azon kívül, azt ma aligha tudja valaki megjósolni – véli Juhász Attila.
A Political Calpital vezető elemzője lapunknak kifejtette: “Nem gondolom, hogy az MSZP-n belül eldőlt volna, hogy mi lesz a párttal a választás után. Gyurcsány Ferenc lehetőségeit, politikai mozgásterét azonban nemcsak az határozza meg, hogy a párton belüli erőviszonyok miként alakulnak, hanem az is, hogy a baloldal megújítására lehetnek más, az MSZP-n kívüli kísérletek is.” Hozzátette: ott lesz például parlamenti pártként az LMP, amely kedvező induló pozícióval rendelkezik ahhoz, hogy az MSZP riválisává váljon a baloldalon.
Frakcióvezető lesz Gyurcsány?
Szabó Márk, a Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint Gyurcsány új párt- és főleg frakcióalapítása nagyban függ attól, hogy milyen pozíciót szerez az MSZP-n belül április 25. után. „Mivel egy ellenzéki párt és országgyűlési képviselőcsoport „leglátványosabb” tisztsége a frakcióvezető, Gyurcsány alighanem erre a posztra gondolt, mikor nemrég a választás utáni fokozottabb aktivitását emlegette” – véli Szabó Márk.
A konfliktusforrás azonban itt az, hogy erre, ezekre a tisztségekre Mesterházy Attila személyében van egy „természetes” jelölt is. A vezető elemző szerint ideig-óráig ugyan működhet a posztmegosztás, tehát egyikőjük a frakció, a másik a párt élére kerül, ugyanakkor az SZDSZ sorsa jól példázza az ebben a konstrukcióban rejlő politikai kockázatokat. „Gyurcsány számára így leginkább az új frakció-, majd az ezt követő pártalapítás marad, ha mindenáron szakítani akar az MSZP-vel, erre pedig a jogi lehetősége éppúgy megvan, mint a létrejövő képviselőcsoporton belüli elégséges számú hozzá lojálisak támogatása” – hangsúlyozta a szakértő az fn.hu-nak.
A frakció közel fele támogatná
Az első forduló után szakértők azt valószínűsítik, hogy körülbelül 50 fős szocialista frakció alakulhat az új Országgyűlésben. Az fn.hu számításai szerint ennek a félszáz képviselőnek nem egészen a fele, 18-20 fő Gyurcsány támogatójának számít. Az április 11-i szereplés alapján már biztosan képviselői mandátumhoz jutottak közül, többek között, Varju László, Boldvai László, Molnár Csaba, Veres János, Hiller István, Vadai Ágnes és Tóbiás József is a volt miniszterelnökhöz közeli politikus, de az egyetlen egyéni MSZP-s mandátumra esélyes Tóth József is csatlakozhat a táborhoz, ha április 25-én megnyeri körzetét.
Bár nem biztos, de van némi esélye az országos listáról történő bejutásra Ficsor Ádámnak és Budai Bernadettnek is, akik szintén Gyurcsány Ferenc elkötelezett hívei.
