Az első forduló tanulságait feldolgozva egy jobban szervezett második körre készülnek az országos választási szervek. Az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője, Virág Rudolf pénteki sajtótájékoztatóján azt ígérte, hogy az internetes tájékoztatási rendszerét jövő vasárnap időben elindítják. Április 11-én ugyanis a kampánycsend körüli hajcihő miatt csak este tíz óra után lehetett megtudni először adatokat – igaz, akkor már közel 70 százalékos feldolgozottság mellett.
Az április 25-is fordulónál azonban már 19 óra után 20-30 perccel, amikor megindulnak az adatok a választókerületekből, az OVI elindítja a összesítő rendszert, így majd folyamatosan követni lehet, hogyan alakulnak a részeredmények. Így az eredményeket várhatóan este tíz óráig meg lehet majd ismerni, kivéve azokon a helyeken, ahol esetleg elhúzódik a szavazás.
Nem mindenhol lesz második forduló
Második fordulóra csak azokban a körzetekben kerül sor, ahol az első fordulóban senki nem szerzett többséget, azaz senki nem nyert egyéni mandátumot.
Mivel a 176 egyéni választókerületből 119 mandátum sorsa már múlt vasárnap eldőlt, így országszerte összesen 57 kell csupán a választóknak ismét az urnákhoz járulniuk. Itt csak azok voksolhatnak, akik az első fordulóban is (akár igazolással, akár anélkül) e választókerületek egyikében szavazott vagy szavazhatott volna.
Kritikus körzetek
Az OVI becslése szerint az 57-ből összesen tíz “kritikus” szavazókör lehet a második fordulóban, ahol elhúzódhat a szavazás. Virág Rudolf közölte: néhány kivételtől eltekintve várakozásuk szerint – a kommunikációs és szervezési intézkedések hatására – valamennyi szavazókörben be fog tudni fejeződni a voksolás második fordulója 19 órakor.
A választás első fordulójában 23 olyan, igazolással szavazók számára kijelölt szavazókör volt, ahol este 19 óra után fejezték be a szavazást. Ebből 18 volt a fővárosban (a XI., a XIII., a XIV. és a XVII. kerületben), egy-egy pedig Pécsett, Miskolcon, Győrben, Szegeden és Debrecenben. Ezen 23-ból tízben lesz második forduló, mivel a többiben az első fordulóban sikerült képviselőt választani.
Még a második fordulóban is jelentős számú igazolással szavazó választópolgár fog megjelenni az OVI adatai szerint Budapest 3. számú, III. kerületi egyéni választókerületében (1300), a 19. számú, XIII. kerületi (1900) és a 16. számú, XI. kerületi választókörzetben körülbelül ugyanennyi. Vidéken egyedül Miskolcon van viszonylag sok igazolással szavazó, körülbelül 600, de ezek közül csak körülbelül 440 szavazhat. Mint mondta, április 25-én 57 egyéni választókerületben, 391 településen lesz voksolás, ezekben ennyi kijelölt szavazókör van.
Érdemes előre feljelentkezni a névjegyzékbe
Ezekben választókörzetekben összesen 23 ezer igazolással szavazó van, ebből már felvetette magát a névjegyzékbe 7740. A további több mint 15 ezer igazolással szavazó azonban még nem vetette fel magát a névjegyzékbe, így ők hosszabb adminisztrációra számíthatnak majd a voksoláskor, mint a névjegyzékben már szereplők.
Az OVI ugyanis arra kéri az igazolással szavazókat, még a második fordulós voksolás napja előtt vetessék magukat névjegyzékbe, hogy gyorsítsák a szavazási adminisztrációt. Ezen kívül Virág Rudolf arra kéri az igazolással szavazókat, hogy lehetőleg “ne a napszak utolsó részében” ékezzenek meg a kijelölt szavazókörhöz, mert ez növeli az esélyét annak, hogy a voksolás nem fejeződhet be 19 órakor.
Rendeletet módosítanának
Rendeletmódosítást kezdeményez az Országos Választási Iroda annak érdekében, hogy az igazolással szavazóknak ne kelljen órákig sorban állniuk a szavazókörök előtt, ahogy az az országgyűlési képviselő-választás első fordulójában történt. Az önkormányzati miniszteri rendelet módosításának lényege, hogy az igazolással szavazók adatait nem kézzel vezetnék fel a névjegyzékbe, hanem már szerepelnének egy előre kinyomtatott listán. Ezen a szavazatszámláló bizottság jelzéssel látná el, hogy mely választópolgárokat vettek névjegyzékbe.
Ezzel lényegesen lerövidülne a szavazás időtartama, amely most a lakóhelyétől távol voksoló esetében 50-150 másodperc. Az első fordulóban ugyanis azok az igazolással már rendelkező választópolgárok, akik a szavazást megelőzően nem jelezték szavazási szándékukat az adott településen a helyi választási iroda vezetőjénél (jegyzőnél), a szavazás napján az igazolással történő szavazásra kijelölt szavazókörben a szavazatszámláló bizottságtól kérhették névjegyzékbe vételüket. Ez pedig jelentősen lelassította az adminisztrációt és kígyózó sorokat eredményezett.
