A Fidesz-KDNP országos listáján a 12. helyen szereplő Farkas Flóriánnak már „bérelt helye van” az országgyűlésben, hiszen 2002 óta tagja annak. A Lungo Drom-elnök mellett – szintén 8 év képviselői tapasztalattal a háta mögött – Varga József is mandátumhoz jutott a budapesti lista 18. helyéről. Az országos lista 25. helye is biztos befutó, de Járóka Lívia valószínűleg nem cseréli le az Európai Parlamenti munkáját a hazai képviselőségre. Az EP első roma női képviselőjének indítása inkább szimbolikus gesztus volt a Fidesz-vezetés részéről.
Farkas Flórián a vasárnapi szavazás után a Roma Sajtóközpontnak egyébként kifejtette, hogy „nincs félnivalójuk a magyarországi romáknak a Jobbik jelentős előretörése miatt, mert a Fidesz és a Lungo Drom közösen kidolgozott cigány politikája képes lesz valóságos integráció elindítására”.
Lehet más roma politikus
A Lehet Más a Politika (LMP) főváros listájáról került be a törvényhozásba a korábban minisztériumi roma referensként dolgozó Osztolykán Ágnes. A 36 éves politológus azt emelte ki, hogy bár a pártja a fővárosban megverte a Jobbikot, félelmetesnek tartja a radikális párt bejutását az Országgyűlésben, és kizárta a „vele való gondolkodást”. Osztolykán Ágnes szerint a vidéki elkeseredettség és kiszolgáltatottság „a radikális gondolkodás melegágya”, ezért „meg kell mutatni az embereknek, hogy nem ez a helyes út.”
A szocialisták országos listáján nem volt biztos befutó helyen roma jelölt, a lista 56. helyén, nem sok eséllyel szerepel Teleki László, jelenlegi romaügyi miniszterelnöki megbízott. Szerinte a romaügy jelenti az egyik legnagyobb kihívást az országban, ami próbatétel elé állítja majd a Fideszt is. A cigányság szempontjából az a fő kérdés, hogy a jobboldali kormány tud-e majd hathatós lépéseket tenni például az oktatás, a foglalkoztatás területén – emelte ki az RSK kérdésére.
Az önpusztító végzet felé
Horváth Aladár még hétfőn bejelentette visszavonulását a politikától azután, hogy függetlenként mindössze 335 szavazattal megrázó vereséget szenvedett az edelényi választókörzetben. (Ez egyébként az egyetlen olyan körzet, ahol négy jelölt is elérte a második fordulóhoz szükséges 15 százalékot. 36, 54 százalékot kapott a fideszes Daher Pierre, 21,14-et a gumikalapácsos kijelentéséről elhíresült, függetlenként induló Molnár Oszkár, 19,13-at a jobbikos Miklós Árpád, és 18,7-et az MSZP-s Gúr Nándor.) A Roma Polgárjogi Alapítvány (RPM) elnöke döntésének hátteréről azt mondta: nincs értelme tovább harcolnia a pártok “elnyomó politikájával” szemben, mert szerinte igazolódott, hogy “a cigányok szavazatait megvásárló pártaktivisták pénzzel, vagy az uzsorások fenyegetésével képesek befolyásolni a választásokat”. A roma polgárjogi aktivista szerint a magyar társadalom és vele a cigányság „az önpusztító végzet felé rohan”, ám az emberek nem látják a veszélyt.
Az MCF Roma Összefogás Párt listáját vezető Kolompár Orbán pedig azzal magyarázta sikertelen szereplését, hogy pártja nem indított országos listát a választásokon és nem volt pénzük kampányra. Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) jelenlegi elnöke mindössze 491 szavazatot tudott szerezni az ózdi választókörzetben. Ezzel egyébként Kolompár Orbán elvesztette mentelmi jogát, így folytatódhat az a büntetőeljárás, melyet hűtlen kezelés miatt indítottak ellene.
Húsz éve megoldatlan kérdés a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviselete, ez ügyben mulasztásos alkotmánysértés terheli a magyar törvényhozást. Ma Magyarországon körülbelül 6-8 százalék roma él, ennek megfelelően sokak szerint több mint 20 képviselőjüknek kellene a parlamentben ülni.
