Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke hétfőn Salgótarjánban kifejtette: a dolgozók tömege érzi magát létbizonytalanságban. Akinek nincs munkája, az a totális reménytelenségben él, akinek van, az attól fél, hogy holnap nem lesz.
Ennek konkrét következménye, hogy a dolgozói közösségek nem tudják érvényesíteni érdekeiket, “kis túlzással azt csinálnak velük, amit akarnak” – mondta.
Pataky Péter e szempontból legproblémásabbnak a kis létszámú munkahelyeket nevezte. E területen azt tartja megoldásnak, ha a szakszervezet képes olyan hatályú megállapodásokat kötni, amelyek szak- illetve alágazatra is vonatkoznak.
Szerinte a munkaadóknak azt kell felismerniük, hogy jobb, ha maguk szabályozzák azt a piaci szegmenst, amiben működnek.
Amellett, hogy az MSZOSZ belső szervezettségét, struktúráját erősítendőnek nevezte az elnök, arra is kitért, hogy indokolt az erős szakszervezeti integrációs folyamat, mert kevesebb és hatékonyabb szakszervezetre van szükség.
Pataky Péter a következő kormányzati ciklusra vonatkozó elvárásaikról elmondta: függetlenül attól, hogy milyen kormány van, 150-200 ezer új munkahely megteremtését várják. Ennyit tart reálisnak a szövetség. Kitért rá, a kormánynak nem közvetlen feladata a munkahelyteremtés, de olyan gazdasági környezetet kell kialakítania, ami munkahelyteremtést indukál.
A feketemunka kifehérítését viszont kormányzati munkának tartja az elnök, és mint mondta, ehhez az MSZOSZ-től támogatást kap a kormány.
Fontosnak nevezte, hogy a szakképzés a helyére kerüljön, mert nem csak a vállalkozókat kell versenyképessé tenni, de a munkavállalókat is.
